Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 2. szám - Forrás és érték - Szendiné Orvos Erzsébet: „…a Valamikort konzerválni, hogy az Igaz, igaz legyen…” Szabó Magda írásainak hiteles forrásai
20 Levéltári Szemle 71. évf . Tisza István Egyetemen (1940), azt viszont kevesen tudják, hogy történész diplomával is rendelkezett. Első állását ugyanis Hódmezővásárhelyen csak úgy kaphatta meg, ha a történelem szakot is elvégzi. Így történt, hogy bölcsészdoktorként ismét beiratkozott a debreceni egyetemre. Szerencsére mindig is foglalkoztatta a történelem, így nem esett nehezére, hogy újra beüljön az egyetemi padba, immár történész hallgatóként. Kiálts, város! Első nagy sikerű drámáját, a Kiálts, város!-t 1973-ban mutatták be Debrecenben, a Csokonai Színházban. A színház − névadója születésének 200. évfordulója alkalmából − kérte fel az írónőt, hogy írjon drámát a felvilágosodás legnagyobb magyar költőjéről. Ő azonban nem Csokonairól írt, még nem, hanem egy 200 évvel korábban élt debreceni szenátor, Borzán Gáspár sorsáról. A Kiálts, város! 1604-ben játszódik a Bocskai felkelés kezdetén, a három részre szakadt ország határán fekvő Debrecenben. Borzán Gáspár áldozatvállalásán túl a mű igazából a főbíró, Nagy Gál István drámája. A városatya – a protestantizmus kíméletlen etikája jegyében – kénytelen feláldozni nemcsak a saját, de leánya boldogságát is Debrecen boldogulása érdekében. 9 Borzán Gáspár személyéről a Kiálts, város! megírásáig nem sokan tudtak. Emlékét utcanév őrzi Debrecenben: 1936-ban a korabeli múzeumigazgató javaslatára kapta meg a város keleti részén fekvő hangulatos utca a Borzán Gáspár nevet. Ha megkérdeznék az ott lakókat, nem biztos, hogy el tudnák mondani, hogy milyen áldozatot vállalt 1604-ben a névadó „tanácsbeli”, pedig a levéltári iratokban, Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyveiben már 1571-ben feltűnik neve: gazdag szíjgyártó mester volt, aki a Felsőjárásban lakott.10 1598-ban szenátorrá választották. 11 1604-ben tehát már érettebb korú lehetett. Özvegye 1606-ban még élt. Szabó Magda sem ismerte ezeket a forrásokat. Elmondása szerint először egy debreceni kiadványban12 olvasott róla még 1937-ben, amelyet ő levéltári anyagként aposztrofált. A másik forrás a már említett utcanévadásra vonatkozó polgármesteri anyag.13 Debrecen Város Törvényhatósági Bizottsága ugyanis 1936. április 20-án döntött arról, hogy a Diószegi út és a Monostorpályi út közötti utcát Borzán Gáspár utcának nevezi el. 14 9 Soltész, 2019: 87. 10 MNL HBML IV. 1011/a. 3.: 129/7. 11 MNL HBML IV. 1011/a. 5.: 414/1 12 Adattár, 1937: 187. 13 Csóka, 1936: 354. (Az 1916–1942. évek közötti jegyzőkönyvek csak publikált formában maradtak fenn!) 14 „A polgármester beterjeszti névtelen utcák elnevezése iránt az érdekeltek részéről beérkezett kérelmeket – amely szerint [...] a Diószegi – és Monostorpályi-utat összekötő s a Wolafka-telep mellett Szendiné Orvos Erzsébet
