Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. szám - Hírek - Újteleki Zsuzsanna: Bemutatkozik a Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára
92 Levéltári Szemle 70. évf . és az elküldött levelek szövegét is itt rögzítették. Az 1756-ban kiadott Olsavszkystatútum alapján szankcionálták is a rendelkezések megsértőit, s aki késlekedett vagy elmulasztotta a körlevelek továbbküldését, azt megbírságolták. 20 A levéltár állományában lévő protokollumok gyakran egyéb, művelődéstörténeti vagy helytörténeti szempontból érdekes információkról is tanúskodnak egyegy görögkatolikus templommal vagy egyházközséggel kapcsolatban.21 E kötetek közül a legrégebbi a Nyírgyulaji Görögkatolikus Parókia iratállományában maradt fenn, 1775-ös évszámmal kezdődően. 22 Parokiális iratok A görögkatolikus parókiákról beszállított iratanyagban legtöbbször olyan egyházkormányzati iratok szerepelnek, amelyek a parókus és az egyházmegye mindenkori püspöke vagy annak megbízottja között folytatott levelezést tartalmazzák. Sok esetben fontos művelődéstörténeti adalékokkal szolgáló kiadási és bevételi naplók is érkeznek be a levéltárba a görögkatolikus településekről. E dokumentumok nemcsak gazdasági jellegű információkat foglalnak magukban, hanem templomépítési és művészettörténti adatokra is rávilágítanak, illetve helytörténeti vonatkozásokat hoznak felszínre. A parokiális iratok fondjai tartalmaz(hat)nak még historia domusokat, képviselő-testületi jegyzőkönyveket, iskolai iratokat, a parókus személyes prédikációit, intenciós (miseszándékot rögzítő) könyveket, régi liturgikus kiadványokat vagy egyéb, az adott egyházközségre vonatkozó helyi sajátosságokat is. 23 17. századi iratok a levéltár állományában Az intézményben őrzött legrégebbi iratok a 17. század végéről valók. Közös sajátosságuk az, hogy valamely templom, egyházközség vagy parókia alapításával kapcsolatosak. A Mándoki birtok24 néven bejegyzett irat 1680-ban keletkezett. Magyar nyelvű levél, amelyben a Forgách család – mint kegyúr – képviselője megerősítette a görögkatolikusok letelepedését Mándokon. A Nyírpazonyi Görögkatolikus Egyházközség telke jogi vita tárgya volt, amelynek 1699-ből fennmaradt magyar nyelvű iratanyagából kapunk adatokat az egyházközség alapítására vonatkozóan is. 25 20 Udvari, 1995: 10. 21 A nyírparasznyai parókus 1836-ban arról is beszámol, hogy a templomot két évvel korábban szentelték fel. NYEL II–14–c. (2. kötet) 22 NYEL II–13–c. (I. kötet) 23 A penészleki fond alapján a település korábbi, 18. században épített görögkatolikus templomának teljes története is rekonstruálható, nem csak a később épített, 20. század eleji templom története. Ld. NYEL II–19–a. (1792–1936) 24 NYEL II–40–a. (1. doboz) 25 NYEL (Sorozatok 13. mappa, 2. irat) HÍREK
