Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. szám - Hírek - Újteleki Zsuzsanna: Bemutatkozik a Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára
93 2020/4. ▪ 88 – 95. A levéltár állományában van a Buji Görögkatolikus Parókiáról származó, 1848-as keltezésű hiteles okiratmásolat, amelynek eredetije egy 1661-ben kelt levél. Az irat szintén magyar nyelven íródott, és a buji parókia és templom részére adományozott földterületre vonatkozik. 26 E korai iratok további közös vonása, hogy mindegyikben oroszoknak nevezik a görögkatolikusokat.27 Ez azzal van összefüggésben, hogy a Nyíregyházi Egyházme gyéhez tartozó települések többsége ebben az időben a munkácsi egyházmegyéhez tartozott, ahol a templomi liturgikus nyelv az egyházi szláv volt, ezért a köznyelvben gyakran az „orosz” jelzőt használták a görögkatolikus egyházzal kapcsolatos intézményekre, személyekre. Bár a hívek egy része valóban ruszin származású volt, az „orosz” jelző alapvetően nem etnikai, hanem vallási meghatározás volt. Későbbi levéltári iratokban is gyakran szerepel az „orosz pap,” „orosz templom” kifejezés. 28 Közművelődési munka A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, valamint a Görögkatolikus Papnevelő Intézet közelsége lehetővé teszi, hogy a papi pályára készülő hallgatók levéltári foglalkozások keretében sajátítsák el azokat a levéltári ismereteket, amelyek akár kutatómunkájukhoz, akár szakdolgozatuk elkészítéséhez szükségesek. Az intézmény szívesen fogad általános és középiskolai csoportokat is, hogy a diákok ismereteket szerezzenek a levéltári dokumentumok világából. Alkalomszerűen olyan csoportok is érkeznek, amelyek népszerű kutatási területek, így például a családtörténet-kutatás iránt érdeklődnek. A levéltár közművelődési munkájához kapcsolódik a forráskiadványok szerkesztése, amelyek szorosan kapcsolódnak a Nyíregyházi Egyházmegye területén lévő templomokhoz, illetve egyházközségekhez. Bár még a GKPL kiadásában jelent meg, de ma már a Nyíregyházi Egyházmegyéhez tartozó két templomról készült kiadvány: a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyházról29 és a máriapócsi kegytemplomról. 30 26 NYEL II–3–a. (1. doboz) 27 „[...] az mely Teleken vagyon most az Pazonyi Orosz Templom, ki számára való Telek, és azon Temp lomot ki engedelméből csinálták azon Telekre.” – Ld. NYEL (Sorozatok 13. mappa, 2. irat részlete); „[...] ugyan délről mellette adtak az Orosz Parokiális helynek, azon Nap feljötről véggel megyen rá, Templom helynek adtuk közönségesen adták által az Oroszoknak.” – Ld. NYEL II–3–a. (1. doboz) részlet. 28 Majd a 19. századtól felbukkan a ruszin népnév is, a két világháború között pedig a kárpátorosz, kárpátukrán elnevezés. 29 Nyirán János – Majchricsné Ujteleki Zsuzsanna (öá.): „Leljék örömüket a hívek e templomban mindenkor, gyarapodjanak mennyei és földi javakban”: Források a nyíregyházi Szent Miklós görögkatolikus székesegyház történetéhez. Nyíregyháza, 2017. 30 Majchricsné Ujteleki Zsuzsanna – Nyirán János (szerk.): „Mindnyájunk közös kincse”: Források a máriapócsi kegytemplom és bazilita rend történetéhez a 20. század első feléből. Debrecen, 2019. HÍREK
