Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 3. szám - Műhelymunkák - Kovács Eleonóra: Kompetencia – „nyersanyag” – igények. A levéltári kiadványok lehetséges műfajai nyomtatásban és elektronikusan
50 Levéltári Szemle 70. évf . nagyon erősen kapcsolódik a levéltárosok napi munkája során szerzett tudás, olyan információk, amelyek nemcsak a feldolgozhatóság, hanem a kiadványi munka hasznára is fordíthatók. Az említettek még nem elegendők a sikeres kiadványok létrehozásához, ám olyan előnyők, amelyeket vétek lenne nem kihasználni. Kiadvány- és igénytípustól függően, átgondolt kiadványi munkaterv esetén jól beépíthető a levéltári feladatok közé a kiadványkészítés is, amely a levéltári munka során előtérbe került iratcsoportokra alapozva, évekre előre tervezett publikációs elképzeléseket eredményezhet. Eleve más szemmel tekintünk feladatainkra, ha tudjuk, hogy többes célt is szolgál(hat). Például egy iratanyaghoz készülő jegyzék, vagy egy kiállításra válogatandó irategyüttes ösz szegyűjtése a későbbiek során hasznos kiindulópont lehet akár egy kiadványhoz is. Igény A levéltári kiadványok létrehozásánál többféle igénnyel kell szembenéznünk, amelyek között jelen van, de nem a legfontosabb a nyereségesség, a piaci igény. Mellette figyelembe kell venni más szempontokat is, amelyek jó esetben találkozhatnak a piaci igényekkel. Mire van szüksége kutatóinknak? Forráskiadványok, adatbázisok, a legkutatottabb témákra vonatkozó segédletek, népszerűsítő, igényes kivitelű kötetek egyaránt hasznosak és keresettek lehetnek. A kutatói igények természetesen fel is kelthetők olyan iratanyagok iránt, amelyekről a levéltárosok tudják, hogy adattartalmaik folytán – ha a hozzáférés gördülékennyé válik – gyakori használatra lehet számítani. Mivel szólíthatjuk meg a fiatalokat, diákokat? És mi a célunk ezzel a „megszólítással”? A jövendő levéltárhasználók, -látogatók körének kialakítása? Az oktatás segítése? A helyi identitás erősítése? Mennyire élő ez az igény? Az oktatási intézmények, a fiatalok felől jelentkezik már, vagy még nem jutottunk el ide, s inkább a fenntartó várja el tőlünk, illetve a levéltár próbálja felkelteni az érdeklődést saját maga iránt? Valóban csak a modern eszközökkel bemutatott tartalom lehet érdekes? Nincs elég ereje önmagában az információnak, hogy érthetően és érdekesen „kevésbé korszerű” köntösben is eljusson az ingerküszöbig? Milyen kiadványtípussal szólítható meg egy lehetséges támogató, vagy a már meglévő szponzori kapcsolatok milyen igényeket támasztanak? (Ilyen esetben inkább a – jól előkészített – projekthez célszerű megfelelő támogatót szerezni.) Mi könnyíti meg a saját munkánkat? (Hiszen számos kiadvány jóval messzebbre mutat, mint megszületésekor gondolnánk.) Olyan kiadványok létrehozására is gondolnunk kell, amelyek a levéltárhasználók (szándékosan nem csak a kutatók körét nevezem meg így) által gyakran megfogalmazott kérdésekre adnak választ, vagy gyakran kutatott anyagokat tárnak fel. A kiadványi tevékenység tervezésekor érdemes áttekinteni a közelmúlt különböző típusú kutatási témáit is. Kovács Eleonóra
