Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Kilátó - Oross András: Osztrák–magyar közös digitalizálási projekt
88 Levéltári Szemle 70. évf . A 2019 januárjában Wolfgang Maderthaner az Osztrák Állami Levéltár főigazgatója és Szabó Csaba a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója által aláírt megállapodás egy több mint két éve elindított folyamatot zárt le. A tárgyalások során jelen sorok írója kezdeményezésére mindkét fél elfogadta a szövegben rejlő pontokat. Az egyértelmű cél egy olyan rugalmas, intézmények közötti megállapodás volt, hogy a digitalizált segédkönyvek mihamarabb online hozzáférhetővé váljanak a kutatók számára. Az online hozzáféréssel megspórolható továbbá a levéltárban töltött kutatási idő. Az indexekben és lajstromkönyvekben lévő információk ugyanis lehetővé teszik egy-egy iratanyag konkrét megrendelését, illetve megkeresését, így egy lépés (a segédkönyvek használata) nem a levéltárban valósul meg. A digitalizálás lehetővé teszi, hogy olyan – korábban éppen a rendszeres használat miatt – halogatott tevékenységekre is sor kerüljön, mint például a sokszor igen rossz állapotban lévő kötetek restaurálása. Különösen fontos az online használat az olyan esetekben, amikor nem egyértelmű az ügyfél, illetve a kutató számára, hogy az általa keresett személyre, helységnévre vagy éppen témakörre vonatkozóan van-e az adott iratanyagban információ vagy nem. Mindeddig ezt vagy a levéltárosok segítségével, vagy a segédkönyvek kutatótermi használatával lehetett csak nagy bizonyossággal megmondani. Például, ha tudni szeretnénk, hogy 1712–1715 között Győr városára a bécsi székhelyű Udvari Kamara vagy az Udvari Haditanács milyen iratokat keletkeztetett, akkor ehhez a munkához legalább négy munkanap szükségeltetett az Osztrák Állami Levéltárban. Az online közzététel óta az információkat kb. egy óra munkával ki lehet keresni, és a lajstromkönyvekből (jelenleg egyelőre csak az Udvari Kamaráéiból) megállapított jelzeteket egyből meg is lehet rendelni a kutatóterembe. Mivel már a jelzet ismeretében történik meg a rendelés, ezért a nem releváns kutatótermi rendelések száma is csökkenni fog. Példák a digitalizált iratanyagokra és megjelenítésükre Udvari Kamara A 16–19. század kutatói számára nem ismeretlen az Udvari Kamara. A bécsi székhellyel 1527–1848 között működött kormányszerv a Habsburg Monarchia egyik legfontosabb hivatala volt. Ez felelt ugyanis az egész összetett államalakulat pénzügyigazgatásáért, költségvetéséért, gazdaságáért, kereskedelméért, de felügyelete alá tartoztak az állami monopóliumok (mint a só- vagy a dohánykereskedelem), a bányák és a kül- és belföldi vámok többsége, vagy éppen az állami birtokok igazgatása. Területi illetékessége a Habsburgok uralta összes tartományra kiterjedt, ebben is sajátságos volt, hiszen csak az Udvari Kamara és a hadügyekért felelős Udvari Haditanács rendelkezett ennyire kiterjedt jogkörrel. Oross András
