Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Kilátó - Oross András: Osztrák–magyar közös digitalizálási projekt
87 2020/2. ▪ 84 – 96. pontjai (azaz a mikrofilmtekercs védelme) vannak, de akár az olvasótermi, akár az online hozzáféréssel széles körben és egyidejűleg lehet biztosítani a használatot. Együttműködési megállapodás a közös digitalizálási projektről Az Osztrák Állami Levéltár iratanyagából származó, hatalmas mennyiségű, Magyarországon elérhető mikrofilmek, illetve a jelenleg zajló és a jövőben tervezett digitalizálás modern kutatói igényeket szabályozott formában történő kielégítése miatt szükségessé vált, hogy a két intézmény együttműködési megállapodás keretében szabályozza a felvételek használatának kérdését. Leszögezték, hogy az 1926. évi badeni egyezmény értelmében az egykori közös hivatalok iratai és segédkönyvei Ausztria és Magyarország közös kulturális tulajdonát képezik. A szerződő felek tudomásul veszik továbbá, hogy a felvételezésbe bevont kötetekről készült felvételeket a másik hozzájárulása nélkül saját kutatótermeikben vagy online az interneten kutatási célokra hozzáférhetővé tehetik. Mindkét fél rendelkezik használati jogokkal az egész sorozatra vonatkozóan. Nagyon fontos és előre mutató alapelv ez, amely lehetőséget biztosít akár összehangoltan, akár egyedi, intézményi kezdeményezéssel pl. egy digitális olvasóteremben történt közzétételre. Ez az alapelv az 1926-ban megkötött, osztrák–magyar levéltári (ún. badeni) egyezmény5 rendelkezé sein nyugszik, hiszen a közös hivatalok működése során keletkezett iratanyagok Magyarország kulturális vagyonát is képezik. Éppen ezért – bár az iratanyag őrzését az osztrák állam végzi – a magyar fél is abszolút érdekelt és jogosult annak közzétételében. Egyúttal megegyeztek, hogy az egykori közös hivatalok segédkönyveit anyagi lehetőségeik függvényében digitalizálják, és a felvételeket kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják. A digitalizálásnál felmerülő költségek az azt végző felet terhelik. Mindkét fél hangsúlyozta a tárgyalások és a megállapodás előkészítése folyamán, hogy a digitális felvételek egyrészt az eredeti iratok megóvásának céljából, másrészt az online kutathatóság megkönnyítése érdekében készülnek. A szövegben hangsúlyosan az egykori közös hivatalok segédkönyvei szerepelnek. Nem véletlenül, hiszen a mutató- és lajstromkönyvek segítségével egy egész hivatal több évszázados működése dokumentálható, és válik hozzáférhetővé a kutatók számára. Fontos tovább hangsúlyozni, hogy az egykori közös, osztrák–magyar szervek nemcsak a két mai állam területére, illetve népességének történetére vonatkozóan adnak információkat. Egész Közép-Európa, sőt esetenként távolabbi országok vagy akár földrészek története is kutathatóvá válik. 5 Részletesen a korábbi szakirodalmi eredmények összefoglalásával lásd az alábbi két alapművet. Forráskiadvány a témában Ress Imre: A Monarchia levéltári öröksége. A badeni egyezmény létrejötte. (1918–1926) Bp., 2008. című munkája, míg német nyelvű tanulmánykötet a Das Institutionserbe der Monarchie. Das Fortleben der gemeinsamen Vergangenheit in den Archiven. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs. Sonderband 4. Wien, 1988. című konferenciakötet. Osztrák–magyar közös digitalizálási projekt
