Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Levéltár│Történet - Kulcsár Krisztina: Ember Győző 18. századról folytatott bécsi kutatásai
71 2020/2. ▪ 60 – 75. az Akadémiai Kiadónak a könyvkiadási tervében.60 A késlekedésnek több okát fel tételezhetjük. Egyrészt nehézséget jelentett a várható terjedelem, amely 1962-re már az eredeti terv kétszeresére, 120 kiadói ívre nőtt.61 Másrészt az iratokból tudjuk, hogy az Akadémiai Kiadó és az Akadémia a történettudományok terén növelni kívánta a monográfiák számát és csökkenteni a forráskiadásokét, dokumentum-publikációkét.62 Ennek egyik következménye lehetett, hogy a Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság 1959-ben azt javasolta, hogy a „Művelődésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó levéltárakban és múzeumokban készülő, nem akadémiai színvonalú művek kiadásának terhében más kiadók is osztozzanak”, majd rá két évre már azt közölték az Országos Levéltár igazgatójával (Ember Győzővel), hogy „az OL hivatalos kiadványait az Akadémiának nem áll módjában megjelentetni”.63 Kérdés, hogy ezekbe a kategóriákba beletartozott-e a tervezett forráskiadvány. A késedelem döntő oka azonban végső soron az lehetett, hogy Ember még az 1960-as évek végére sem fejezte be a kéziratot,64 az 1970-es években pedig (ugyan szerepelt a mű a kiadói keretterv ben) Embert már más tervek foglalkoztatták: a vámpolitikai kiadvány, az Országos Levéltár jubileumi kötete, majd később a terminológiai szótár. 65 Nyugdíjas éveiben tudott csak visszatérni a pályafutásának kezdetén kutatott témájához: ismét elővette a forráskiadvány tervét, fáradhatatlanul dolgozott. Az 1980-as évek végére már 124 szerzői ívvel számolt, „Az osztrák államtanács magyar politikája, 1761–1768” címen. A bevezető tanulmányt ekkor 1735 oldalra, az okmánytárat 1077 oldalra tervezte. Ebből az MNL OL őrizetében csak töredék maradt meg: az 1508 oldalas gépelt kézirat hiányos, és a jegyzetapparátusa is töredékes. A tanulmány nyolc fejezetben tárgyalja az Államtanács és Magyarország viszonyát, szó esik benne az Államtanács rendeltetésén és Magyarországnak a Habsburg Monarchiában betöltött szerepén túl a magyar alkotmányról és a királyi hatalomról is (vala-60 Vö. uo. 1959. 1959. ápr. 20-i ülés, 1. napirendi pont melléklete: A Társadalmi-Történeti Tudományok Osztálya 1960. évi kiadói terve, 4. o. és tartalék terve, 6. o.; uo. 1960. 1960. márc. 21-i ülés, 2. napirendi ponthoz: Javaslat a II. osztály 1961. évi akadémiai kiadványtervére, 8. o.; uo. Kiadványjavaslat az 1961. júl. 4-i bizottsági üléshez, 5. o. (1963-re ígérve). 61 AL, IX. 450. 2/4. dosszié, 1961. évi 3. ülés, 1961. júl. 7. 2. napirendi pont az 1962. évi könyvkiadási kerettervről, 36. o. 62 MNL OL P 2093 MTA Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság, 1958. Az 1958. jún. 2-i ülés anyaga, 2. napirendi pont. 2. megjegyzés. 2. o. 63 AL, IX. 450. 27/7. dosszié. 1959. évi iratok, feljegyzések. 15550/II/LI/1959. Szabó Imre osztálytitkár feljegyzése, 1959. jún. 18. 2. pont a szakkiadók hiányáról; uo. 51/6. dosszié. 1962. jún. 2-i ülés. 1. napirendi pont, a. rész. 64 MNL OL P 2093 MTA II. Osztály kiadványtervei és könyvkiadási tevékenységével kapcsolatos iratok. Könyvkiadási távlati tervek, 1966–1970. 10. o.; valamint 1970. évi beszámoló, 36. o. 65 A „Magyarország nyugati áruforgalma a 16. század közepén” munkacímű mű felvétele: uo. 1971. évi könyvkiadás: Új művek felvétele és keretterve, 8. oldal; a több műre vonatkozóan l. uo. 1972. „A történettudomány könyvkiadási keretterve, 1972”, 15. és 40. o.; uo. 1974. „A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztályának könyvkiadási keretterve, 1974”, 12., 13., 34. o. Ember Győző 18. századről folytatott bécsi kutatásai
