Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Levéltár│Történet - Kulcsár Krisztina: Ember Győző 18. századról folytatott bécsi kutatásai
72 Levéltári Szemle 70. évf . mennyi a vótumokból megismert vélemények alapján). Terjedelmesebb fejezetben kaptak helyet a gazdasági (mezőgazdaság, telepítések, ipar, bányászat, kereskedelem, népesség, közlekedés), a kormányzati kérdések (közigazgatás, pénzügy, vármegyék, jogszolgáltatás), továbbá a társadalmi (jobbágyvédelem, úrbérrendezés, városok, várospolitika, katonaság, különböző nemzetiségek) és a művelődési témák (vallás és állam kapcsolata, katolikusok támogatása, oktatás, vallásügy).66 A mű publikációja ismét sikertelen volt, bár állítólag az Akadémia érdemben tárgyalt megjelentetéséről, Ember örököseivel is. A tervezett kézirat már feltehetően nem fog napvilágot látni. Az OL munkatársai és az örökösök a hagyaték átvételekor megállapodtak, hogy a kézirat sorsáról külön döntés fog születni.67 A teljes példányok az örökösök birtokában maradtak, de végül elhunytuk miatt ezek a gépelt példányok nem kerültek be a levéltár állományába, feltehetően kidobták őket a lakás kiürítésekor. Így most már feleslegesnek tűnik a kérdésfeltevés, érdemes-e kiadni, és ha igen, hogyan, milyen formában? Sokkal inkább felmerül a kérdés: mit lehet kezdeni a hagyatékban fennmaradt államtanácsi vonatkozású jegyzetekkel és cédulákkal? Vajon érdemes-e megjelentetni abban a formában, ahogy Ember Győző tervezte? Lehet-e informatív a szubjektív, egy témához kötődő, bár kétségkívül az élet szinte minden területéhez kapcsolódó adatgyűjtés? Témájából kifolyólag várható, hogy a magyar témákat kutató történészek hasznosítani tudnák – más anyanyelvűek azonban csak akkor, ha nem magyarul, hanem németül látna napvilágot (mint az 1959–1960-as kiadvány). Ez esetben viszont nehézséget jelent, hogy a magyarul papírra vetett megjegyzéseket és forrásrészeket le (vissza) kell fordítani. Ez nem csupán a tökéletes nyelvismeretet feltételezi, hanem a korszakban való jártasságot is a szakkifejezések terén. A nyomtatásban való megjelentetés vitathatatlanul hatalmas munkát és publikációs költséget jelent, így érdemes megfontolni az online megoldásokat. Pusztán a cédulák digitalizálása a párhuzamosan használt két nyelv miatt nem tűnik alkalmazható megoldásnak. Megfontolandónak tartom a digitális forráskiadás lehetőségeit. Ennek előnyeit kihasználva egy online forráskiadás révén a cédulák tartalma könnyen elérhetővé válhatna a világ bármely táján élő kutatók számára – természetesen ez a munka is alapos előkészítést és feldolgozást igényel, de a cédulák információtartalma miatt feltehetően megérné a ráfordított energiát. 66 MNL OL P 2093 Staatsrat protocollumok. Anyaggyűjtés és gépelt cédulák 1761–1762-ből, jegyzetekkel. Az osztrák államtanács 3–4. fejezet kézirata; 5–7. fejezet kézirata (hiányok: 830–831. o.; 899–946. o.); 8. fejezet kézirata; 1–1000. o. (gépelt kézirat). 67 MNL OL Y 7 1994–61–511. Kulcsár Krisztina
