Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Levéltár│Történet - Kulcsár Krisztina: Ember Győző 18. századról folytatott bécsi kutatásai
60 Levéltári Szemle 70. évf . Kulcsár Krisztina Ember Győző 18. századról folytatott bécsi kutatásai ✴ Ember Győző visszaemlékezéseiben központi szerepet játszott, hogy „1933 őszétől 1934 nyaráig Szekfű Gyula ajánlatára a Bécsi Magyar Történetkutató Intézet rendes tagja” volt, ahol történeti kutatásokat végzett.1 Ez a kutatóút több szempontból nagy jelentőségű. Egyrészt ez volt az első külföldi tanulmányútja és egyben a leghosszabb külföldi tartózkodása,2 másrészt kutatási témája meghatározta egész történészi pálya futásának irányát – és napjainkra nézve is fontos eredményeket hozott. Bécsi kutatási lehetőségek 1918 után Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-as szétesése új helyzetet teremtett az addig közösen „termelt”, közösen őrzött írásos vagyon és szellemi érték megőrzésében és kutatási lehetőségeiben. A kutatás elől sokáig (dinasztikus érdekből is) zárolt bécsi levéltárakban kibővítették az addig csupán az 1847. évben megszabott kutatási időhatárt: a tudományos kutatók hozzáférhettek immáron az 1894. december 31. határnap előtt keletkezett dokumentumokhoz,3 ami új távlatokat nyitott a kutatási té mák terén. Másfelől azonban kérdésessé vált a közös szellemi örökség sorsa, további megőrzésük, elhelyezésük. A Magyar Történelmi Társulat már röviddel a felbomlás után a közös levéltári iratanyag felmérésére levéltári delegációt állított fel. Tagjai, a korábbi bécsi magyar levéltárosok, a munkájuk során olyan tájékoztatókat is készítettek, amelyek megkönnyítették a kutatók eligazodását az iratanyagban.4 A társu lat emellett a kibővült kutatási lehetőségek miatt kútfőkiadvány-sorozatot tervezett ✴ A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában 2019. március 1-jén „Ember Győző hagyatékának újragondolása” címmel rendezett konferencián elhangzott előadás bővített változata. Ezúton köszönöm kollégáimnak, Berényiné Kovács Gyöngyinek, Klettner Csillának, Oross Andrásnak, Pongrácz Erzsébetnek, Reisz T. Csabának és Sávolyné Nagy Erzsébetnek, valamint Gecsényi Lajosnak a kutatásomhoz nyújtott segítségüket. 1 Erdmann, 1989: 37. Lásd még saját összeállítású önéletrajzaiban is: MNL OL P 2093 Személyi iratok, i tétel: Önéletrajzok. 2 Az Amerikai Egyesült Államokban csupán fél évet tartózkodott. Ez idő alatt az amerikai levéltári rendszerrel és levéltárüggyel ismerkedett, valamint magyar vonatkozású iratanyagokat térképezett fel, történeti kutatásokat tehát nem folytatott. MNL OL P 2093 Tanulmányutak. Amerikai Egyesült Államok. Ford ösztöndíj, levelezés. Pályázat, 1967. 3 Hochedlinger, 2013: 426. És vö. MNL OL K 830 4. tétel, „Szabályzat a Magyar Történelmi Társulat által Bécsben szervezett történelmi kutatásra (é.n.), fol. 13r. 1. §. 4 Szekfű–Miskolczy, 1924–1927. LEVÉLTÁR│ TÖRTÉNET
