Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Levéltár│Történet - Kulcsár Krisztina: Ember Győző 18. századról folytatott bécsi kutatásai
61 2020/2. ▪ 60 – 75. „Magyarország újabbkori történetének forrásai. Fontes Hungariae aevi recentioris” címmel. Ennek előkészítésére kutatókat küldött Bécsbe, majd Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ötletére és támogatásával külön „kutatóközpont” jött létre az osztrák fővárosban,5 így szervezettebb formában folyhattak a kötetek előkészületei. A Magyar Történelmi Társulat bécsi intézete 1920 óta létezett, később Bécsi Magyar Történeti Intézet, majd 1933-tól Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet néven működött. 1924 óta fogadott ösztöndíjasokat is, akiknek szállást biztosított, valamint a személyes kapcsolatok révén lehetővé tette kutatásaikat és a tervbe vett Fontes-kötetek előkészítését. A kiutazók munkáját (iratmásolásokat, cédulázást) tanáraik, Bécsben tanult vagy dolgozott egykori levéltárosok, levéltári kiküldöttek, intézetigazgatók, kutatók irányították, például Károlyi Árpád, Szekfű Gyula, Eckhart Ferenc, Domanovszky Sándor. Ők határozták meg a Fontes számára kiválasztott, valamint a magyar történetkutatás szempontjából fontos kutatási témákat, és felügyelték a források másolását, kivonatolását. Ember Győző ilyen ösztöndíj keretében folytathatott bécsi levéltári kutatásokat, amelyek részleteit, kutatásainak tartalmát és az eredmények hasznosulását mutatom be jelen tanulmányban. Ember Győző bécsi ösztöndíjai Ember Győző sokat emlegetett 1933/34. évi állandó belső, vagyis „tiszteletdíjjal” járó ösztöndíját nem a megszokott módon nyerte el. Valószínűleg csak később, az ösztöndíj-pályázatok február 20-i beadási határideje után6 juthatott eszébe taná rának, Szekfű Gyulának (vagy magának Ember Győzőnek), hogy bécsi kutatási ösztöndíjért folyamodjon – de erről nincs szó visszaemlékezésében. Márciusban Szekfű személyesen kereste meg kérésével a bécsi intézet igazgatóját, Angyal Dávidot, és ajánlotta figyelmébe tanítványát, aki ekkor még csak diploma előtt álló tanárjelölt volt.7 Szekfű azért fordult egyenesen Angyal Dávidhoz, mert amíg a bécsi Collegi um Hungaricum ösztöndíjainak odaítéléséről 1927-től az Országos Ösztöndíjtanács döntött, addig a Bécsi Magyar Történeti Intézet esetében maga az intézetigazgató véleményezte (és javasolta) az ösztöndíjasokat. Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem javaslata alapján ezután a vallás- és közoktatásügyi miniszter döntött. 8 Szekfű szakértelme és bécsi helyismerete köztudott volt: 1909 és 1918 között levéltárosként működött Bécsben, és tagja volt a magyar levéltári felszámoló bizottságnak. 1925-ben lemondott erről a feladatáról, mert Budapesten egyetemi tanárnak nevezték ki9 – így került hozzá Ember diákként. 5 Vö. Schneider, 1989; Ujváry, 2017. 6 Ujváry, 2017: 132. 7 MNL OL K 726 1933/297. 8 Ujváry, 2017: 130–131. 9 Fazekas, 2015: 45–46. Ember Győző 18. századről folytatott bécsi kutatásai
