Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Karlinszky Balázs: A felzárkozás sajátosságai. Digitalizálás a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltárban
10 Levéltári Szemle 70. évf . Szintén kalocsai és győri példák után 2017-től az éppen létező kedvezményes foglalkoztatási lehetőségeket kihasználva GINOP, illetve TOP pályázatok révén egy második munkaállomás üzembe állítására nyílt lehetőségünk: előbb 6+3, később 8+4 havi, tehát 1/3 részben önerő, 2/3 részben pályázat terhére történő finanszírozásban tudtuk vállalni fiatal, 25 év alatti munkatársak bérköltségeit és járulékait. E foglalkoztatási forma hátránya, hogy egyrészt a továbbfoglalkoztatásra már nem biztosít támogatást, másrészt ismételten csak statisztikai létszámbővülés esetén vehető igénybe, tehát a két foglalkoztatás közti bizonyos idő elteltével. Veszprém sajátos munkaerőpiaci helyzetéből adódóan – alacsony munkanélküliségi ráta, elvándorlás a nyugat-magyarországi régió, illetve Ausztria felé – kulturális közmunkások foglalkoztatására (hiányuk miatt) nem nyílt lehetőség. Az eszközparkot mindkét munkaállomás esetében részben saját, részben az EMMI nyilvános magánlevéltári pályázata biztosította támogatásból fedeztük. Időközben már a második D90-es fényképezőgépet „fogyasztjuk”, s ennek élettartama is várhatóan fél-egy éven belül letelik, tehát a munkaállomás zavartalan működése érdekében e fényképezőgép cseréje is közeli feladatunk lesz. Az anyakönyvi kutatás veszprémi sajátosságai A legnagyobb érdeklődésre számot tartó sorozatok nálunk is az anyakönyveket tartalmazók. Ezek közzététele kapcsán különbséget kell tenni az anyakönyvi másodpéldányok és az eredeti plébániai matrikulák között. A veszprémi püspökség – a kalocsai főegyházmegyével ellentétben például – nem a 19. század első felétől, hanem csak a polgári anyakönyvezés bevezetésétől kezdődően gyűjtötte rendszeresen a plébániákon vezetett eredeti anyakönyvek alapján kiállított másolatokat, az úgynevezett másodpéldányokat. Néhány korai kötettel ugyan rendelkezünk az 1820-as évekből, ezeket azonban a későbbiekben nem gyűjtötték, vagy legalábbis nem maradtak fent. A másodpéldányok veszprémi levéltári raktározásának másik sajátossága, hogy a beérkező másolatokat nem plébániánként, hanem évek szerint, kronologikus rendben gyűjtötték, illetve gyűjtjük a hagyományok miatt ma is. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egy-egy esztendő másodpéldányai az adott évi bejegyzések számától függően több kötetre rúgnak; esetenként például akár tizenhatra. Az első kötet tartalmazza az ábécé elején (rendszerint Ajkával, az itteni plébánia megalapítása előtt korábban Akával kezdődtek), az utolsó pedig az ábécé végén lévőket (Zsiddel, majd Zselickislakkal, később Zirccel záródnak). A gyakorlatban tehát ha valaki egy plébánia egy tetszőleges időszakában keres, akkor annak esztendőnként egy-egy kötetet szükséges átnézni, nem beszélve azokról az esetekről, amikor megváltozott egy település hovatartozása átnevezés – például az 1913-es településnév-egységesítés miatt –, vagy új egyházi-igazgatási egység szervezése okán. Karlinszky Balázs
