Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Karlinszky Balázs: A felzárkozás sajátosságai. Digitalizálás a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltárban
11 2020/2. ▪ 5 – 17. A harmadik veszprémi sajátosság határozza meg a másodpéldányok közzétételének időbeli felső határát. Mivel egy-egy plébánia esetében nem különítették el a három anyakönyvi típust – keresztelés, esketés, halálozás –, ezért azokat együtt, egymást követően kötötték be a kötetekbe. A bejegyzésekre vonatkozó eltérő jogi lehetőségek miatt a legfokozottabban védett adatot szükséges figyelembe vennünk, így a keresztelésekre vonatkozó 90 éves moratóriumot alkalmazzuk az online közzétételnél, vagyis 2020 elején az 1929-es anyakönyvi bejegyzéseket tehettük elérhetővé, hiába tartalmaznak a kötetek az esketések és a halálozások esetén ennél rövidebb moratórium alá eső adatokat. 9 Az anyakönyvek másik csoportját a levéltárunkban őrzött, ide különböző időben bekerült eredeti anyakönyvek jelentik – azok, amelyekről az MNL Országos Levéltára és megyei tagintézményei mikrofilmmásolatot őriznek, valamint ezek digitalizálása révén újabban, meglehetősen tisztázatlan jogi alapokon elektronikus másolatot birtokol a mormon egyház, illetve a különböző internetes portálok. Ismét sajátos veszprémi helyzetről számolhatok be: különböző okok miatt nem rendelkezünk az egyházmegye 180 plébániájának valamennyi eredeti anyakönyvével. Levéltárunkba az 1990-es évek végén az akkori levéltárosok személye – Rajczi Pál és Körmendy József atyák – miatt néhány plébános beszolgáltatta 18. századi anyakönyveit. Ezek jelentették a most helyhiány miatt szünetelő, de 2005 óta kisebb-nagyobb intenzitással működő plébániai levéltári gyűjtés magját. Ez utóbbi révén jelenleg 83 plébánia, azaz a veszprémi érsekség plébániái közel felének anyakönyveit őrizzük, azonban a számok mögötti valós helyzet nem ennyire kedvező. Van olyan település, ahonnan csak egy kötet, de van olyan is, ahonnan valamennyi, általában „már nem használt” kötet bekerült raktárunkba. (A plébániák levéltárait letétként, a keletkeztető intézmények tulajdonjogának fenntartása mellett vesszük át.)10 További korlátozást jelent, hogy a veszprémi egyházmegyében hatályos belső egyházi jogi szabályozás miatt csak a levéltár és a plébániák közötti kétoldalú megállapodás megkötése után teszünk közzé anyakönyvekről készült fényképeket. Ezek megkötése nem mindig zökkenőmentes. Az utolsó szűkítő tényező pedig a fentebb már említett, az eltérő típusú bejegyzésekre vonatkozó, különböző moratóriumokat megszabó jogszabályi korlátozás, amelynek engedelmeskedve a keresztelések esetében 90, a bérmálásoknál 75, az esketéseknél 60, a halálozásoknál pedig 30 évben szabtuk meg a kutathatóságot. 9 Tettünk ugyan kísérletet a fényképek anyakönyvi típusok szerinti szétválogatására, azonban ez utólag túl időigényesnek bizonyult, így ettől egyelőre eltekintettünk. (A dátumok a kézirat lezárásának idején, 2019. december 27-én hatályban lévő jogszabályi előírásoknak felelnek meg.) 10 535. kán. 4.§. „Minden plébánián legyen levéltár, ebben őrizzék a plébániai anyakönyveket, a püspök leveleit és azokat az egyéb okmányokat, melyeket szükségességük és hasznosságuk miatt meg kell őrizni. Mindezt a megyéspüspök vagy megbízottja a látogatás alkalmával vagy más megfelelő időben meg kell, hogy tekintse; ügyeljen a plébános, nehogy ez az anyag kívülállók kezébe kerüljön.” 5.§. „A régebbi plébániai anyakönyveket is gondosan őrizni kell a részleges jog előírásai szerint.” Az Egyházi Törvénykönyv. Budapest, 1984. A felzárkózás sajátosságai
