Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 4. szám - Műhelymunkák - Rácz Attila: Budapest Főváros Levéltárának egy témahete
29 2019/4. sokkal dolgoztam ki. 1 A program célközönsége: 9–12. osztályos diákok, időigénye: 4 nap x 5 óra x 3 fő. A helyszínek Budapest Főváros Levéltára oktató-, tárgyaló- és páncélterme, valamint az állományvédelmi műhelyek voltak, de a különböző intézmények nyilvánvalóan egyedi bemutatótereket igényelnek. A foglalkozásaink során mindig ügyelünk arra, hogy egy foglalkozásvezető – a figyelem fenntartása okán, illetve a raktárak, oktatóhelyiségek szűkössége miatt – ideális esetben 10-15 diákkal tud egyszerre foglalkozni, ezért egész osztályok érkezése esetén igyekszünk a diákokat több csapatra osztani és forgó rendszerben egymással párhuzamosan több témát feldolgozni. Az alábbi ismertetéstől eltérően a megvalósítás ideje más helyszíneken az itt rögzítetten kívül tetszőlegesen változtatható, a programelemek kiemelhetőek vagy tetszőlegesen felcserélhetőek. Szünet bárhol szabadon beépíthető, ennek ideje általában a gyermekek/fiatalok figyelemküszöbétől függ, valamint attól is, hogy szükséges-e például az étkezésre tekintettel lenni. 1. NAP 1. Bemutatkozás, a foglalkozás céljának ismertetése Bemutatkozásunk után érdemes időt szánni a foglalkozás céljának ismertetésére, amely lényegében annak a négy nap alatt történő bemutatása, hogyan jutott el az emberiség az oklevéltől (pergamen, tinta, kézírás) a virtuális írásképig. Amennyiben időnk engedi bevezetésként érdemes egy egyetemes írástörténeti bevezetést adni. Ebben ki lehet térni az ékírásra, az egyiptomi hieroglif/hieratikus/ demotikus, majd a többféle görög, latin írástípusokra, ezek fejlődésére. Érdekességként lehet foglalkozni a „kvázi” írásokkal, így a barlangfestményekkel vagy akár az észak-amerikai indiánok piktogram jellegű „történetírásával” is. Idő: 5–20 perc Anyag-, eszközigény: projektor 2. A levéltárak szerepe Először is tisztázni kell, mi a levéltár (és mi a különbség az irattár és a levéltár, valamint a levéltár, a könyvtár és a múzeum között), miért alakultak ki, mi tartozik a gyűjtőkörébe, milyen típusú levéltárak vannak Magyarországon, miben különböznek egymástól, majd arra hívjuk fel a figyelmet, hogy milyen történeti források 1 A tanórán kívüli oktatás pedagógiai hátterével itt nem kívánok foglalkozni, azokat lásd: Vágola Éva: A tanórán kívüli oktatás és az élménypedagógia. Levéltári Szemle, 2013. 4. szám. 61–71. Budapest Főváros Levéltárának egy témahete
