Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 4. szám - Műhelymunkák - Rácz Attila: Budapest Főváros Levéltárának egy témahete
30 Levéltári Szemle 69. évf . vannak a levéltárakban, milyen célból érkeznek hozzánk a kutatók és az ügyfelek. Érdekes téma lehet az is, mi alapján őrződnek meg a források, és mi szerint válogatva kerülnek az iratok levéltárba, itt érdemes kitérni az irattári tervre, a selejtezésre, kölcsönzésre, valamint a közirat–magánirat problémára is. Érdekes játéklehetőség annak kikövetkeztetése, hogy az életünk során keletkezett forrásokból, mi lesz „levéltárérett” és mi nem. Mivel az ismertető előtt a diákokat megkérdeztük meglévő ismereteikről, így sokkal tanulságosabb lesz a tábor végi ismétlés. Idő: 30 perc Anyag-, eszközigény: nincs A következő két feladatnál mi kettéosztottuk a csoportokat, fél-fél órát töltöttek egy helyszínen, majd cseréltek. Létszámtól és időkorláttól függően egy csoportban, egymás után is tartható. 3. Egy a levéltárban őrzött konkrét oklevél segítségével az oklevél hordozóinak bemutatása (kézírás pergamenen) A foglalkozáson Zsigmond magyar király által 1426-ban írt, és II. Ulászló által 1491. június 20-án megerősített oklevél segítségével az oklevelek „hordozóit” vizsgáljuk. (A célra bármely pergamenre írt oklevél megfelel.) Legelőször az oklevél anyagával, a pergamennel foglalkozunk. Lehetőség szerint anyagmintákat kézbe adva mutassuk meg, mi a különbség a papír, a papirusz és a pergamen között. Beszélhetünk a pergamen elkészítéséről, az oklevelek különböző fajtáiról (pl. kutyabőr), a húsos–szőrös oldalról, hogy egy állatból hány lap készülhetett, ennek folytán miért voltak a könyvek korábban oly drágák. Ezután az írás hordozójával, a tintával foglalkozunk, pontosabban azzal, miből készülhet (gubacs kézbe adása) – és fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az évszázadok elteltével is egységes, megbonthatatlan szerkezetet alkot a tinta és a pergamen. A következő megjelenő anyag a viasz, amely a pecsét anyaga, itt lehet a hitelesítésről, a pecsétfajtákról (pl. aranybulla) és az egyes hitelesítési technikákról (chirographum, függesztett, rányomott stb. pecsét) beszélni, illetve ezeket bemutatni. Ezek után a vonalvezetésről beszélünk, ahol a vakvonalakba beült idő porát a látogatók rendszeresen ceruzavonalnak hiszik. Mivel az oklevél a hét során többször is előfordul, a tartalmával is foglalkozni kell. A diákok először a protocollum részeivel ismerkednek, az intitulatio (oklevéladó neve, címe) elolvasása korosztálytól függetlenül – segítséggel – bárki számára megoldható. Itt kibetűzhetik, hogy az oklevelet II. Ulászló, Isten kegyelméből Magyarország stb. királya adta ki, és tanulmányaikra hivatkozva rájöhetnek, hogy ki lehetett Wladislaus, Rácz A?la
