Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. szám - Kilátó - Anna Lüders: „Magyarország és én”. Kilenc hét a Magyar Nemzeti Levéltárban
86 Levéltári Szemle 69. évf . A nyilvános levéltárak mellett ugyanúgy működnek vállalati, egyházi, uradalmi és családi, párt- és alapítványi levéltárak, média-archívumok, mint főiskolai, egyetemi levéltárak, vagy például szabadságmozgalmak levéltárai. Ez a változatos levéltári rendszer az ArchivportalD segítségével válik átláthatóbbá, a Német Digitális Könyvtár (Deutsche Digitale Bibliothek) kulturális támogatási programja jóvoltából. 4 Ennek a rendszernek az az előnye, hogy a levéltár közel található a felhasználóihoz, így szuverén módon és egyénileg lehet a felhasználói igényekkel foglalkozni. Ez azonban Magyarországon is megvalósul. A nehézségeket mindig inkább a területi illetékességek és az eltérő törvényi rendelkezések adják, amelyek a felhasználók számára kissé átláthatatlanná teszik a rendszert. Mindkét apparátusnál megfigyelhetők hasonló nehézségek, mégis a németországi szervezet teljesebbnek, egyszersmind bonyolultabbnak is tűnik. Még egyszer sajnálattal kell megállapítanom, hogy magyarországi tartózkodásom túl rövid volt ahhoz, hogy a magyar rendszert annak minden előnyével és hátrányával átláthassam. Feltárás, közzététel, levéltár-pedagógia Egy levéltár nem csak az általa őrzött iratanyag gyűjtésével foglalkozik, de – leginkább a levéltárosok révén – az iratok feltárásával, megőrzésével, közzétételével és avval is, hogy azokat az érdeklődőknek különféle módokon bemutassa. A levéltári hangsúlyok Magyarországon némileg máshol találhatók, mint Németországban. Rögtön az elején essen szó az iratfeltárásról. Szerencsére a magyar levéltárakban sokféle német nyelvű iratanyagot találtam, amelyek feltárásra vártak. Ámulatba ejtett, hogy ezek sok esetben darabszinten nyilvántartott szálas iratokat jelentenek. Ennek oka abban gyökerezik, hogy a magyar iratkiszolgálás más alapokon nyugszik, mint a német. Természetesen ez az eljárás nagyon sok energiát igényel és a levéltárostól sok időt vesz el, egyidejűleg erősen lelassítja a kutatónak az iratanyagokhoz való hozzáférését. Németországban inkább arra összpontosítanak, hogy a kutató az iratanyaghoz minél gyorsabban hozzájusson. Mindezt azonban csak annak árán lehet elérni, hogy a dokumentumokkal kapcsolatosan kevesebb adat áll rendelkezésre. A levéltárakban dolgozók létszámhiánya is oda vezet, hogy a darabszintű feldolgozást hanyagolják és helyette vagy az irategységek általános leírása, vagy rosszabb esetben teljes állományok leírása készül el. Meggyőződésem, hogy a részletezőbb leírások, amelyekkel Magyarországon találkoztam, hosszabb távon mind a levéltár, mind a felhasználók számára jobb megoldást jelentenek. A kutató részletesebb információkhoz tud visszanyúlni és ezek birtokában önállóbban tud tevékenykedni. A levéltáros számára is könnyebb az egyszer már feltárt adatok segítségével dolgozni. 4 Vö. Porosz Kulturális Örökség Alapítvány, Német Digitális Könyvtár: ArchivportalD. Online elérhető: https://www.archivportal-d.de/ (A letöltés ideje: 2019. március 14.) Anna Lüders
