Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. szám - Forrás és érték - Györgyi Csaba: Őrszemek, regösök, garabonciások: az Őrszemcsapatok és az Úttörőegyüttes Ifjúságmozgalmi alternatívák az államszocializmus idején
37 2019/2. Az Őrszemmozgalom tiszavirág-élete gyakorlatilag már ezen az ülésen megpecsételődött, ugyanis Kádár János szavai a jelenlévők, különösen az I?úsági Bizottságot képviselő Várnai Ferenc számára egyértelműsítették a folytatást: „a különböző i?úsági szervezeteket át akarják más névre keresztelni. Pl. az úttörőket őrszemmozgalomnak akarják nevezni. Miért van erre szükség, ez a mozgalom nem volt rákosista és senki sem mondhatja, hogy ez akarja restaurálni a Rákosi–Gerő-klikk uralmát. Mi széles gyermekmozgalmat akarunk csinálni, inkább nevezzük gyermekbarát mozgalomnak, de az elvtársak által javasolt elnevezés nem is érthető.” 37 Az őrszemcsapatok ezek után mégis tovább szerveződtek. 1956. december 7-én a Szövetség például megbízta Záhonyi Edét, hogy Budapest területén őrszemcsapatokat szervezzen. 38 1957. január 4-én a Népakarat című lap már 40-50 fővárosi őrszemcsapatról adott hírt, 39 a Népszabadság 1957. január 16-i száma pedig rövid cikkben arról tudósított, hogy a Magyar Őrszemcsapatok Országos Szövetségéhez nap mint nap fordulnak működési engedélyért, és csak Budapesten már ötven általános iskolában jött létre őrszem szervezet. 40 Őrszemcsapatok leginkább a fővárosban, valamint Csongrád, Bács-Kiskun, Vas és Nógrád megyében jöttek létre, 41 viszont itt, különösen Budapesten viszonylag gyorsan nagyszámú csapat alakult meg, amelyekhez számos, emblematikus személyiség csatlakozott. 42 Ezzel párhuzamosan szervezni kezdték a vezetőképzést, 43 az őrszem-táboroztatást, 44 illetve a sajtó- és nemzetközi kapcsolatokat is, 45 természetesen elsősorban a szocialista tábor i?úsági szervezeteivel: kivételt csak a szomszédos Ausztria jelentett. 46 37 MSZMP IIB JKV 1956: 230.; Vö.: Várnai, 55. 38 A Magyar Őrszemcsapatok Szövetsége megbízólevele Záhonyi Ede részére, 1956. december 7.; Valószínűleg ez a közvetlen oka annak, hogy az őrszemmozgalom iratai Záhonyi Ede iratai közé kerültek. 39 Új i?úsági szervezetek az őrszemcsapatok, Népakarat, 1957.január 4. 6. 40 Megindul az i?úsági munka az általános iskolákban, Népszabadság, 1957. január 16. 5. 41 P. Miklós, 1990: 8. 42 Révész–Bárdos, 2018. BFL X. 9. c. 1. 43 Az őrszemvezetők képzésével kapcsolatban három, vélhetően különböző szerző által összeállított forrás is található a levéltári iratanyagban: a) A Szövetség tiszti tanfolyama (tervezet, é. n.), 1.: az első tiszti tanfolyamát az 1957. január 21. és március 15. közötti időszakra tervezték a Szövetség Beloiannis (ma Zoltán) utcai központjában úgy, hogy az első tiszti avatás éppen a nemzeti ünnepre essen; b) A vezetőképzésről (é. n.), 1.: a vezetőképzés szabályozása szövetségi, kerületi és körzeti szinten történt volna; c) A Magyar Őrszemcsapatok Szövetség Vezetőképzésének tervéről (é. n.); 1.: ez a forrás már ötféle vezetőképzési formát említ: függetlenített (átmeneti forma), csapatparancsnoki (átmeneti forma), tiszti és segédtiszti, őrsvezető és speciális szakvezetői képzést, ez utóbbi esetében a felsorolás részét képezi a regös szakvezetői képzés is. BFL X. 9. a. 44 Javaslat a Magyar Őrszemcsapatok Szövetségének táborozási munkájának egyes kérdéseiről (1956. november 29.) BFL X. 9. a. 45 Magyar Őrszemcsapatok Szövetsége Intéző Bizottsága levél-tervezete külföldi i?úsági szervezetekhez (é. n.), 2.: a nemzetközi kapcsolatfelvételt szolgálja a Magyar Őrszemcsapatok Szövetsége iratai között található, dátum nélküli levél-tervezet, amelyen kézírással a következő általános címzettek vannak megjelölve a lap alján: 1. szovjet (személyesen Volarin [nehezen olvasható név]) 2. csehszlovák 3. román 4. bolgár 5. NDK 6. osztrák 7. lengyel. Révész–Bárdos, 2018. BFL X. 9. c. 1. 46 Magyar Őrszemcsapatok Szövetsége Intéző Bizottsága levél-tervezete külföldi i?úsági szervezetekŐrszemek, regösök, garabonciások