Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. szám - Forrás és érték - Györgyi Csaba: Őrszemek, regösök, garabonciások: az Őrszemcsapatok és az Úttörőegyüttes Ifjúságmozgalmi alternatívák az államszocializmus idején
38 Levéltári Szemle 69. évf . Mindezek mellett az új i?úsági mozgalom működésének egyéb területeire is kiterjedt a néha egészen részletekbe menő tervezőmunka. Az őrszem-élet tizenkét törvényének, illetve a fogadalomtétel szövegének számos változata, az őrsi összejövetelek rendje, a köszöntés és megszólítás szabályai, az őrszemek magatartási kódexe, a kinevezések és megbízatások rendszere, s a hozzá kapcsolódó rangjelzések, az egyenruha, továbbá a jelvények és zászlók formatervezése mind-mind megtalálható a BFL X. 9. a. állagában található irat-együttesben. Az őrszemcsapatok szerveződésével párhuzamosan, de azzal ellentétes irányban 1957 januárjától a fővárosi, valamint a Pest, Veszprém, Csongrád és Fejér megyei úttörővezetők is agitálni kezdtek a régi úttörőmozgalom felélesztése mellett. 47 Ennek talán első mozzanata Gergely Márta „Rólunk, de nélkülünk?” című, a Népszabadság hasábjain 1957. január 29-én megjelent cikke volt, amely az úttörőmozgalom hibáival szemben a tanárok addigi, áldozatos munkáját emelte ki, illetve azt a tényt, hogy a szerveződő, új i?úsági szervezettel kapcsolatban őket senki nem kérdezte meg. 48 Az Ideiglenes Intéző Bizottság 1957. január 25-i ülésén Kádár János az újra napirendre került, i?úságpolitikai vita során egészen világossá tette: „Sürgősen vissza kell állítani az úttörőmozgalmat. Ennek a mozgalomnak semmiféle bűne nincs, és nekünk ezt meg kell védeni. Az elvtársak kisütötték az őrszem mozgalmat, elkezdték gyúrni, és most vegyük tudomásul, mint készpénzt. Ez az ellenforradalom nyomása alatt a cserkészmozgalom kicsit progresszívebb kiadása.” Vele szemben Surányi László így érvelt: „Az őrszem-mozgalom szervezését nem magánkezdeményezésként kezdtük, pártmegbízatásként fogtunk hozzá és sok gondot jelentett, hogy mit csináljunk. Egységes volt az a nézet, hogy úttörő nem lehet, sőt felvetődött, hogy cserkészetet csináljunk, más jelleggel. Az őrszem-mozgalmat szocialista pedagógiai alapokon akartuk szervezni… Az őrszem-mozgalom szervezésén három hónapja dolgozunk, értünk is el bizonyos eredményeket, ha most ezt megszüntetjük, saját magunkkal kerülünk ellentétbe.” 49 A források tanúsága szerint az őrszemcsapatok szervezése körül tehát bizonytalanság uralkodott, hiszen a reform-pedagógusokból álló szakmai csoport pártmegbízatásként értelmezve végezte a mozgalom szervezését, míg a másik oldalon az úttörőszövetség újraszervezése mellett kardoskodtak. 50 hez (é. n.), 1.; Cím és dátum nélküli irat az őrszemmozgalom külügyi munkájával kapcsolatban: a külügyi munkát egy három oldalas tervezet részletezte. BFL X. 9. a. 47 P. Miklós, 2004: 138. 48 Gergely, 1957: 5. 49 MSZMP IIB JKV 1957: 46–47.; Várnai Ferenc a visszaemlékezésében így fogalmaz: „Cserkészetet ő [ti. Surányi László] sem akart, annak zömében klerikális, nacionalista nézeteivel ő sem értett egyet. Csupán az őrszemcsapatok elnevezés mellett állt ki.” Várnai, 2002: 56. 50 Az Intéző Bizottság 1957. január 25-i ülésén Fehér Lajos egyenesen kérdőre vonja Várnai Ferencet, hogy „miért nem hajtották végre az elvtársak az úttörőmozgalomra vonatkozó intéző bizottsági határozatot – most őrszemmozgalom van”, noha ilyen határozat formálisan addig nem is született. MSZMP IIB JKV 1957: 43. Györgyi Csaba
