Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. szám - Forrás és érték - Györgyi Csaba: Őrszemek, regösök, garabonciások: az Őrszemcsapatok és az Úttörőegyüttes Ifjúságmozgalmi alternatívák az államszocializmus idején
34 Levéltári Szemle 69. évf . Révész György találóan jegyezte meg a téma kapcsán készült történeti interjúban, hogy 1956-ra a magyar úttörőmozgalom az összes olyan tulajdonságát elvesztette vagy meg sem szerezte, amelytől gyermekszervezet lehetett volna, bár egyik fontos funkciója az lett volna, hogy saját pedagógiai módszereivel kiegészítse az iskolai nevelés korlátozott lehetőségeit. 14 Az 1956-os forradalom az úttörőmozgalom számára is új helyzetet teremtett. A DISZ KV Úttörő Osztálya az október 23-át követő napokban voltaképpen működésképtelenné vált, az úttörőszervezetet a fővárosban a forradalom gyakorlatilag elsöpörte. 15 Az addig – legalábbis külsőségeiben – aktív mozgalmi élet tetszhalott állapotba került. „Amikor az egész rendszer alapjaiban rázkódott meg, néhány úttörővezető, aki jó gyermekmozgalmat akart, úgy gondolta, hogy itt az alkalom és a pillanat egy olyan szervezet létrehozására, amely levetkőzi az addigi hibákat.” 16 A kialakult helyzet rendezésére, s a még működő i?úsági szervezetek átmeneti koordinálására az MSZMP november elején Várnai Ferenc vezetésével létrehozta az I?úsági Titkárságot. Ezt követően egy új, serdülők számára felállítandó mozgalom kereteinek kidolgozására felkérték Surányi Lászlót, a DISZ szervezési osztályvezetőhelyettesét, volt cserkész-, később úttörővezetőt, aki a cserkészet és a Szívgárda nagy lendületű, s a kommunista rendszer befolyásának gyengítésével együtt járó újraszerveződését, valamint az úttörőmozgalom nyilvánvaló kompromittálódását látva egy új i?úsági szervezet, az Őrszemcsapatok létrehozására összehívott egy szakemberekből álló csapatot. 17 Felmerül a kérdés, vajon miért ezt az elnevezést választották? Trencsényi László szerint „1919-ben többnyire az egyik cserkész-ős, a Cserkész-Őrszem Szövetség volt őrszem-csapatai váltak kollaboránsaivá a Tanácsköztársaságnak. Innen a találó elnevezés, mely utalt – utalt volna – a cserkésztradíció bátrabb vállalására, de megjelölte a politikai hovatartozást is – a konszolidáció oldalán.” 18 Ugyanakkor első ízben az őrszem kifejezést, a boy scout szó fordításaként, Demjén Géza és Tas József használta Magyar Őrszem című, 1913-ban megjelent könyvében: „Magyar Őrszem-nek… fogjuk ezt az intézményt nevezni itthon. Azért őrszemnek, mert az őrszem megőrzi lelkének minden nemes vonását, elméjének minden szép gondolatát, bajtársai és embertársai iránt érzett szeretetét, Isten, királya és hazája iránt érzett hűségét és megőrzi testét, lelkét minden rossztól és minden ártalmastól.” 19 14 BFL X. 9. c. 1.; Révész–Bárdos, 2018. 15 BFL X. 9. a.; Feljegyzés az új serdülőkorú gyermekszervezet megalakulásáról (1956. november 26.), 1. 16 Révész–Bárdos, 2018. BFL X. 9. c. 1. 17 P. Miklós, 1990: 8. és P. Miklós, 2004: 137. 18 „az Őrszem-mozgalomnak hazánkban hagyományai vannak.” Trencsényi, 2011: 7.; A Magyar Őrszemcsapatok Szövetség Vezetőképzésének tervéről (é. n.), 2. BFL X. 9. a. 19 Demjén–Tas, 1913: 6–7. Ugyanitt, lábjegyzetben a később széles körben elterjedt cserkész kifejezésről is írnak: „A széltében használt cserkész elnevezést nem tartjuk jónak, mert a cserkészés a vadászásnak egy módja s így ebben az esetben nem fejezi ki azt, amit akar.” Györgyi Csaba
