Levéltári Szemle, 69. (2019)

Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. szám - Forrás és érték - Györgyi Csaba: Őrszemek, regösök, garabonciások: az Őrszemcsapatok és az Úttörőegyüttes Ifjúságmozgalmi alternatívák az államszocializmus idején

35

2019/2.

Az őrszemmozgalom szervezésének célja az volt, hogy az úttörőmozgalomból megtartsák, amit jónak tartottak,

20 de azt cserkészmódszertannal „felturbózzák”,

21 természetesen a cserkész kifejezést nem is említve. Az Őrszemcsapatok Szövetségét előkészítő bizottság mindezt a legrégebbi, fennmaradt irat tanúsága szerint a cserkészetben alkalmazott, a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe vevő, jól bevált módszerek, fogások

22 átvételével látta megvalósíthatónak, és természetesen elhatárolta magát „az osztályalapokon, nacionalista és klerikális elvekre épülő, individualista nevelést szolgáló cserkészettől”.

23

A levéltári iratanyag a Magyar Őrszemcsapatok Szövetsége ideiglenes Csapatszervezési Szabályzatának több, kézzel kiegészített javítási példányát is tartalmazza, s a szervezés útkereső jellegét az is mutatja, hogy az őrszem-munkacsoport tagjai szinte minden egyes mondatrészt korrektúráztak.

Az egyik, gépelt példány december 6-i, a másik 10-i keltezésű, míg a harmadik változat dátum nélküli. A nyomtatott változat, mely december 10-i dátummal látott napvilágot, s az „Az Őrszemcsapatok szervezési szabályzata (Ideiglenes kiadás)” címet viselte, tíz fejezet, s a mellékletben az őrszemcsapatok szervezeti felépítésének ábráját tartalmazta. A kiadvány érdekessége az utolsó oldal alján olvasható megjegyzés: „A csapat szervezése és munkája közben nyert tapasztalatait közölje Szövetségünkkel, hogy a szabályzatot ennek értelmében módosítani tudjuk.”

24 Ez az utolsó mondat, de az egész szabályzat is egy jól átgondolt szerkezetű, de rugalmasan működő, a vis

zszacsatolásokat is kellően biztosító, országos szervezet képét vázolta fel.

A szervezési szabályzatban az úttörőszövetséghez képest több újdonság is megjelent. Őrszemcsapatokat eszerint úgynevezett szervező testületek

25 hoznak létre, s ez nemcsak általános iskolákban, hanem kultúrotthonokban, sőt akár lakóterületi alapon is történhet.

26

20 A baloldali értékrendszer talaján állva: a magyar történelmi hagyományok tisztelete, szolidaritás és haladás.

21 Révész–Bárdos, 2018. BFL X. 9. c. 1.

22 Megalakult a Magyar Őrszemcsapatok Szövetsége (1956. december 10.), 2. BFL X. 9. a.

23 Feljegyzés az új serdülőkorú gyermekszervezet megalakulásáról (1956. november 26.), 1. BFL X. 9. a.

24 Az őrszemcsapatok szervezési szabályzata (Ideiglenes kiadás). Bp., 1956. december 10. 12.

25 A szervező testület intézménye még a Magyar Úttörők Szövetsége 1957. évi alapszabályában is megtalálható volt, 1959-ben azonban már eltörölték: Révész–Bárdos, 2018. BFL X. 9. c. 1.; Trencsényi, 2011: 7.

26 Egy hat nappal korábbi tervezetben még az üzemekben történő szervezés lehetőségét is fenntartották, ez azonban a végső változatból kikerült Felhívás (az Őrszemcsapatok Szövetségét Előkészítő Bizottság, 1956. december 4.), 4. BFL X. 9. a.; Új i?úsági szervezetek az őrszemcsapatok, Népakarat, 1957. január 4. 6.: ebben a cikkben üzemi művelődési otthonokról esik szó, mint őrszemcsapatlétesítési helyszínről.

Őrszemek, regösök, garabonciások