Levéltári Szemle, 68. (2018)

Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. szám - Kilátó - Czetz Balázs – Szűcs István Gergely: Hungarika kutatás és a portugál levéltárak Beszámoló a 2018. június 1-17. között végzett portugáliai kutatóútról

58 L‍e‍v‍é‍l‍t‍á‍r‍i‍ ‍S‍z‍e‍m‍l‍e‍ ‍6‍8‍.‍ ‍ évf .‍ A levéltár-pedagógiai területen is hasonló volt a tapasztalatunk, mint az infor­matikain, azaz komoly munkaerőhiánnyal küzdenek. E tevékenységet a Nemzeti Levéltár szintjén egy fő látja el. Feladata kimerül a csoportok fogadásában, az épület, és a levéltár bemutatásában. Sem külön helyiség, sem felkészült pedagógusok, sem kidolgozott tematika nem áll rendelkezésre a levéltár-pedagógiai foglalkozások meg­tartására. Az intézmény elhelyezkedése (egyetemi negyed, messze az iskoláktól) szin­tén nem kedvez e szakterület művelésének. A tagintézmények némelyikében, például Portóban folytatnak levéltár-pedagógiai munkát, de inkább saját, belső késztetés, egyéni ambíció hatására, mintsem egy jól koordinált központi elvárásra. Összességében megállapítható, hogy a portugál levéltári rendszer sem tartozik a kiemelten támogatott kulturális ágazatok közé. Különösen súlyosan érintette a 2009-től fellépő pénzügyi válság, ekkor komoly kiadáscsökkentéseket foganatosí­tottak, amely nek következtében volt olyan főosztály, amely 60 százalékos létszámle­építést szenvedett el. A takarékosság, költséghatékonyság a mai napig érezhető a rend­szer működésén, sajnos a személyi állomány összetételén is. A portugál társadalmi berendezkedésből adódóan nehéz a nyitott és szolgáltatóbarát koncepciót átültetni a gyakorlatba; vannak olyan idősebb egyetemi oktatók, akik a mai napig nem rendel­keznek e-mail címmel, a digitális másolatot nem hajlandóak használni, ragaszkodnak az eredeti dokumentumokhoz. Ettől függetlenül középvezetői szinten nyitott, érdek­lődő, tanulni vágyó kollégákkal találkoztunk, tartalmas tapasztalatcserére került sor. Sajnálatos módon az intézmény felső vezetésével egyéb elfoglaltságuk miatt nem tud­tunk találkozni. Nemzetközi kapcsolatai az intézménynek a brazil, a francia, illetve spa­nyol levéltárakkal alakultak ki, tapasztalatszerzésre, tanulmányutakra, talán a szűkös keretek miatt, eddig ritkán került sor, de szívesen vesznek minden erre irányuló felvetést. Felkerestük a Lisszaboni Városi (Önkormányzati) Levéltár at 3 is. Az Archivo Munici­pal De Lisboa jelenleg a városban négy különböző helyen működik. A videó- és fény­képgyűjtemény egy-egy külön épületben található csakúgy, mint a történeti iratok (13–17. század) és a tervtár. A negyedik épületben – a levéltár központjában – őrzik a 17. századtól keletkezett iratokat és itt található a restaurátor- és digitalizálóműhely is. Az intézmény ezen részlegének elhelyezése több mint szokatlan, egy szociális bér­háztömb aljában és pincéjében működnek ideiglenesen. A környék kevéssé biza­lomgerjesztő és biztonságos, de erről nem a levéltárosok tehetnek. Ebben az intézményben fogadtak minket a legnagyobb szeretettel és felkészült­séggel a portugál utunk során. Külön angol nyelvű prezentációval készültek, amelyet Rui Paixão osztályvezető mutatott be, majd kísért minket végig az intézményben. Nagyon előzékenyen magyar vonatkozású dokumentumokat is előkerestek szá­munkra (pl. Budapest és Lisszabon testvérvárosi megállapodását). A Lisszaboni Városi Tanács mintegy 8000 főt foglalkoztat és szervezete 150 nagyobb egységre 3 Az intézmény honlapja: http://arquivomunicipal.cm-lisboa.pt/pt/ C‍z‍e‍t‍z‍ ‍B‍a‍l‍á‍z‍s‍–‍S‍z‍ű‍t‍s‍ ‍I‍s‍t‍v‍á‍n‍ ‍G‍e‍r‍g‍y‍e‍l‍y‍

Next

/
Oldalképek
Tartalom