Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 1. szám - Forrás és érték - Kurucz Ádám: A Magyar Nemzeti Levéltár önkormányzati hivataloknál szerzett gyűjtőterületi tapasztalatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
A levéltári átadásra történő előkészítésben mutatkozó szakmai elvárások és hozzáértés hiánya sajnos sok esetben együtt járt maradandó értékű ügyiratok következetes elpusztításával is. Csak bizonyos ügykörű maradandó értékű iratok kerültek a levéltár kezelésébe – a levéltári értékhatár feletti iratanyag feltételezhető terjedelmének csak töredéke –, a nem 0-s vagy 6-os selejtezési jelű ügyiratok pedig selejtezésre kerültek. Utóbbiak között olyanok is, amelyek az iratok keletkezésekor hatályos irattári terv szerint ugyan selejtezhetők voltak, de ma levéltári értékűként kezelendők (pl.: „cigánylakosság helyzetével kapcsolatos iratok” U3). A levéltári iratátvétel előkészítésének gyakorlata Amint azt korábban említettem, a gyűjtőterületi munka ellátása során arra törekszünk, hogy az iratanyagokat darabszinten rendezett állapotban vehesse át a levéltár. Évek tapasztalatai alapján azonban be kellett látni, hogy az 1974. év nem csak az ügyiratkezelésben, hanem a levéltári átadásra történő előkészítésben is fontos választóvonalat jelent. Ebben az évben, január 1-jével hatályba lépett a minisztertanács 29/1973. (XI. 21.) számú rendelete, amely előírta az előadói ív alkalmazását, 32 megvetve ezzel a mai ügyiratkezelés és irattározás alapjait a városi és községi hivataloknál. 1973-ig fraktúrba hajtott iratcsomók kerültek irattározásra, amelyek tételjegyzékkel történő ellátása 50-60 év elteltével sok esetben leküzdhetetlen nehézséget okozott az önkormányzatok munkatársai számára. Ezért 2015-től levéltárunk eltekint a számára átadni kívánt 1974 előtt keletkezett ügyiratok darab- vagy tételszintű felsorolásától. A megyei tanács utasításai alapján a tanácsi időszakban rendszeresen hajtottak végre selejtezést – tehát az 1974 előtt keletkezett iratok vonatkozásában már egy selejtezési eljárásnak többször alávetett iratanyagról beszélhetünk. Ezért a levéltár a tételjegyzék mellett az újabb selejtezéstől is eltekint és a megfelelő technikai feltételek teljesítése után (a szalagos irományfedeleket eltávolítva, az iratcsomókat tiszta papírlappal áthajtva, azon az iktatószámot -tól-ig feltüntetve, az iratcsomót danubia szalaggal átkötve) bedobozolva átveszi ezeket az iratokat. Emellett szól az a körülmény is, hogy a levéltár kintlévőségeiből – nem számítva egy-egy 19. század végi, 20. század eleji kataszteri térképet vagy telekkönyvet – ez a legkorábbi évkör. 32 Tanácsok Közlönye 1973. november 26. 1077. 2018/1. 37 Az MNL gyűjtőterüle? tapasztalatai...