Levéltári Szemle, 68. (2018)

Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. szám - Mérleg - EÁrchívum – Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Dávid Péter)

81

2018/3.

A második ciklust indító tanulmányt Mikó Zsuzsanna írta „A magyar népbírósági rendszer megszervezése, 1945–1949” címmel, melyben a szerző a második világháború után megalapított különös-különleges igazságszolgáltatási fórum történetének leírására vállalkozik. A kronologikus rendben haladó, jól argumentált írás megfelelő összefoglalóját adja a témának. Olyannyira, hogy az olvasónak kedve támad néhány peranyagot részletesebben megvizsgálni (ez sajnos szétfeszítette volna a tanulmány kereteit). Erdmann Gyula, ahogy azt korábban jeleztem, egy olvasmányos, remek esszében vázolja fel Békés megye sorsát az 1956-os események után. A megtorlás kegyetlenségét emberi sorsok bemutatásával érzékelteti, kiemelve, hogy a forradalom idején választott vezetők békésen és problémamentesen vitték a települések ügyeit, amit sajnos a forradalom után „meg kellett torolni…” Völgyesi Orsolya hasonlóképpen tárja elénk az 1950-es évek abszurd valóságát a Fekete Gabriella és társai ellen indított per leírásával. A per kiválóan reprezentálja a kommunista diktatúra egyház- és közösségellenességét és azt a groteszk paranoiát, ami arra késztette a hatalmat, hogy egy katolikus közösségben szinte rendszerellenes kémszervezetet lásson. Ö. Kovács József „A kollektivizálás Békés megyei történetéről” című tanulmánya bevezetőjében kiemeli, milyen fontosak a források egy olyan esemény reális megítélésénél, amelynek részletei az „elfojtott emlékezetbe” kerülnek. Nem véletlen tehát, hogy az értekezés egészen kiváló forrásanyaggal dolgozik, gyakran és hos

zszan idézve a szövegekből. A második ciklust Cseh Gergő Bendegúz és Tóth Eszter közös tanulmánya zárja az állambiztonsági szervek számítógépes nyilvántartásáról. Mérleg