Levéltári Szemle, 68. (2018)

Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. szám - Kilátó - Müller Gabriella: A szovjet kulturális propaganda „eszközei” az Orosz Föderáció Állami Levéltárában

66

Levéltári Szemle 68.

évf

.

Müller Gabriella

A szovjet kulturális propaganda „eszközei” az Orosz Föderáció Állami Levéltárában

A Magyar Levéltárosok Egyesülete sikeresen pályázott az Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma „1945 utáni, külföldön őrzött, magyar vonatkozású iratok feltárása és közzététele” című szakmai programja keretében a moszkvai föderációs és városi levéltárakban végzendő, magyar vonatkozású levéltári forrásokat feltáró kutatások támogatására. E célkitűzésnek megfelelően kutatási témaként az 1945 és 1964 közötti szovjet-magyar kulturális-politikai kapcsolatok vizsgálatát választottam, különös tekintettel a kulturális életet befolyásoló propagandaszervezetek magyar vonatkozású iratanyagának feltárására. A kutatás helyszíneként az Orosz Föderáció Állami Levéltárát (

Государственный Архив Российской Федерации

) jelöltem meg, amely a legfelsőbb szovjet államhatalmi és közigazgatási szervek iratanyagát őrzi, és a kutatás feltételeit, körülményeit, illetve a levéltár által nyújtott szolgáltatásokat tekintve is modern és kutatóbarát helynek számít.

A második világháború lezárását követően kialakult szovjet nagyhatalmi státusz számos új lehetőséget nyitott a Szovjetunió számára, hogy saját pozícióját és befolyás

át erősíthesse szinte egész Európában, de még a tengerentúl is. E nagyszabású feladat kidolgozása és megvalósítása azonban igen összetett külpolitikai mechanizmust igényelt, amelynek szerves részét képezte egy olyan intézményrendszer, amely a kommunista ideológia és értékrend terjesztésére, a szovjet kultúra közvetítésére, illetve a baráti országokkal (főként az értelmiségi rétegekkel) való kapcsolattartásra ösztönözte a szovjet politikai propagandát, hogy a Szovjetunió ezáltal a saját érdekei mentén formálhassa a külföldi országok kulturális életét és közvéleményét.

1 A rendszer nem az új világrend kialakulásával együtt jött létre, hiszen az alapjai egészen a húszas évekig nyúltak vissza. Legfőbb elemeit többek közt olyan intézmények és szervezetek alkották, mint a Szovjet Írószövetség Külföldi Bizottsága, a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Társasága, majd a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége, de ide sorolható a Szláv Bizottság, a Mezsdunarodnaja Knyiga Külkereskedelmi Vállalat, az Állami Rádió- és Televízió Bizottság és a Szovjet Tájékoztatási Iroda is.

1 Стыкалин, А. С. Пропаганда СССР на зарубежную аудиторию и общестенное мнение стран Запада в первые послевоенные годы (по документам российских архивов). Вестник Московского Университета. 1997. Сер. 10. No.1. С. 57–70; No. 2. 35–46.

Kilátó