Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. szám - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – Szemelvények a személyes adatok védelme és a levéltári kutatás, nyilvánosság konfliktusai köréből
16 Levéltári Szemle 68. évf . Az adatok kezeléséhez a munkacsoport nem kísérelte meg az érintettek – illetőleg örököseik vagy hozzátartozóik – hozzájárulásának beszerzését. Így bár a személyes és különleges adatokat tartalmazó iratokhoz való hozzáférés a tudományos kutatást végző munkacsoportnak biztosított volt, az adatok publikálása és másolatban külföldre történő továbbítása jogszerűen nem volt kivitelezhető. Az adatvédelmi biztos ajánlása fent ismertetett problémát megvizsgálva 1996. december 31-én született meg: „Ajánlás a náci korszak zsidóüldözéseivel kapcsolatos, személyes adatokat tartalmazó iratok mikrofilmre vételéről és a jeruzsálemi Yad Vashem Archívumba továbbításáról” címmel. 32 Az állásfoglalásban foglaltak szerint a még élő érintettek, ill. az elhunytak hozzátartozói kifejezett hozzájárulásának megszerzése szinte lehetetlen, ezért az explicit hozzájárulás helyett a tiltakozás jogának biztosítását kell megoldásként alkalmazni. E szempontból az adatkezelő (a kutató) feladata, hogy az érintettek és hozzátartozóik tudomására hozza az adatkezelés tényét és biztosítsa tiltakozási jogukat, ami általános felhívás közzétételével valósítható meg. A kutatók által közzéteendő felhívásban a lehetséges érintetteteket tájékoztatni kell az adattovábbítás céljáról és az információs önrendelkezési joguk gyakorlásának lehetőségeiről. A másolatkészítési jog tárgyában az adatvédelmi biztos az Ltv. hiányosságára hívta fel a figyelmet. A törvény csak a közlevéltári anyag használatának általános szabályainál határozta meg saját költségen történő másolatkészítés jogát. A személyes és a minősített adatok kutathatóságát szabályozó rendelkezések a másolatkészítési jog módját nem határozták meg. A személyes és különleges adatokat tartalmazó iratok kutatása során történő másolatkészítési jog gyakorlását az Ajánlás külön kezeli. Míg a különleges adatok esetében nem, addig a személyes adatokat tartalmazó iratoknál a kutatással egyidejű másolatkészítési jog gyakorlása biztosítja a tudományos kutatás szabadságának alkotmányos jogát. Emellett a tudományos kutatási célú adatfelhasználás szabályainak betartása is elengedhetetlen. Ha a kutatásra nem tudományos célból kerül sor és a védelmi idő még nem járt le, csak az érintettek vagy halálozásuk után hozzátartozóik hozzájárulásával készíthető anonimizálatlan másolat. Az ajánlásban ugyanakkor különleges adatok esetében a személyes adatok védelméhez való alkotmányos alapjog védelme bizonyult erősebbnek. Az Avtv. ezen adatok gyűjtéséhez, felhasználásához az érintettek írásos hozzájárulását követelte meg – ahogy ma az Infotv. is. „Mindez indokolja, hogy a fokozott védelem a levéltári kutatások terén is érvényesüljön, és hogy a különleges adatokat tartalmazó iratok védelmi időn belüli, tudományos indokkal történő kutatása esetén az iratőrző ne adjon ki a kutatónak anonimizálatlan másolatot. Az ilyen iratmásolatok kiadhatóságának feltétele tehát az érintettek kifejezett, írásos hozzájárulása.” 33 32 Az adatvédelmi biztos beszámolója i. m. 223–254. 33 Az adatvédelmi biztos beszámolója i. m. 1997. 252. Harasz? Viktor
