Levéltári Szemle, 68. (2018)

Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. szám - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – Szemelvények a személyes adatok védelme és a levéltári kutatás, nyilvánosság konfliktusai köréből

17

2018/3.

A Yad Vashem-ügy következményei

Az Ajánlásban foglaltak közzététele után nem sokkal „robbant a bomba”.

34 A Népszava 1997. január 27-i számában „Védett adatok vándorolnak a levéltárakból Izraelbe” címmel jelentett meg cikket, majd hasonló tartalommal más napilapok, folyóiratok is.

A közleményben érintett iratőrző helyek sorra tiltakoztak. A Fővárosi Levéltár vezetője azonnal helyreigazítást kért, mivel szerinte „holocaustra vonatkozóan levéltárunk a népbírósági anyagokkal rendelkezik és tekintettel arra, hogy ezek keletkezési idején nyilvánosak voltak, a hatályos jogszabályok szerint ma is nyilvánosnak minősülnek.” Véleménye szerint „a népbírósági iratok formailag nem tartalmaznak szenzitív adatot, az üldözöttet nem nevezik zsidónak, a tettest pedig nem politikai véleménye, hanem vélt vagy valós bűntette alapján vonták felelősségre” és akkor követett volna el jogsértést, ha „az iratok kiadását, másolását, külföldre továbbítását megtagadta” volna.

35 A bírósági, így a népbírósági iratok nyilvánossága azonban sosem volt teljes körű, nyilvános elhangzottak az ítéletek voltak, nem a per egészének iratanyaga.

36 Karsai László által közölt adatok szerint Budapest Főváros Levéltárában az ajánlás megszületéséig 75 000 felvétel készült el és jutott is ki Izraelbe. Ezen kívül a Fejér Megyei Levéltárból jutott ki 7500 felvétel az elkészült 20 000-ből. Felvételek készültek még Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában (17 500 felvétel), a Baranya Megyei Levéltárban (19 000 felvétel), az Evangélikus Országos Levéltárban (16 000 felvétel) és a Belügyminisztérium Központi Irattárában, de ezek nem jutottak ki külföldre.

37

Az ajánlás szövegében foglaltak alapján a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nemsokára megkezdte az Ltv. módosításának előkészítését, valamint a tiltakozási jog gyakorlására készítendő felhívás kidolgozását. Budapest Főváros Levéltára szerződéstervezetet készített a Yad Vashem Archívum számára mikrofilmen átadandó iratok adatvédelmének biztosítására.

38

34 Az adatvédelmi biztos 1997. január 21-én közleményt jelentetett meg, amelyben – többek közt – ezt állt: „Az Archívum megbízásából folyó kutatás keretében a kutatók több ezer oldalról kértek mikrofilmmásolatot. A Belügyminisztérium Történeti Irattára, valamint a Fővárosi Levéltár támogatta munkájukat, az Országos Levéltár és több vidéki levéltár azonban az iratmásolatok kiadása és külföldre továbbítása elől elzárkózott.”

35 Varga László levele Majtényi Lászlónak. 1997. január 27. ABI1 ir.tár. 33/A/1995-35. ny. sz.

36 Nézetem alátámasztja Gecsényi Lajos, a MOL főigazgatója izraeli útja előtt Majtényi Lászlóval és Székely Ivánnal történt szóbeli megbeszélésről készített feljegyzés. Majtényi László lejegyzett szavai szerint: „A népbírósági iratokból csakis azok tekinthetők nyilvánosnak, amelyek nyilvános tárgyaláson elhangzottakat tartalmaznak vagy amelyek a nyilvános tárgyalás során ismertetésre kerültek, vagy bárki számára megismerhetők voltak.” 1997. augusztus 27. ABH ir.tár. 33/AJ 1995-79. ny. sz.

37 ABH ir.tár. 33/A/1995-54. ny. sz.

38 Varga László levele Majtényi Lászlónak. 1997. május 14. ABH ir.tár. 33/A/1995-58. ny. sz. A szerződés az államközi szerződés előkészítése miatt nem lépett hatályba.

Adatvédelem és nyilvánosság