Levéltári Szemle, 68. (2018)

Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. szám - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – Szemelvények a személyes adatok védelme és a levéltári kutatás, nyilvánosság konfliktusai köréből

13

2018/3.

A Yad Vashem-ügy

Úgy tűnt, a megalkotott jogszabályok – az adatvédelmi törvénnyel együtt – teljes körben biztosítják a tudományos élet szabadságának, a személyes adatok védelmének és az információszabadság jogának egymást feltételező és egymást kölcsönösen korlátozó érvényesülését. Az Ltv. rendelkezései alapján a tudományos intézmény támogató állásfoglalását elnyert kutató a harminc, illetve tizenöt évnél régebben keletkezett iratokban a személyes és különleges adatot is tartalmazó iratokat egyaránt kutathatta. A jogszabály rendelkezéseinek értelmezési vitája egyrészt a kutatott iratok reprodukálása körül (teljes körű vagy csak anonimizált, a személyazonosításra alkalmas adatok olvashatatlanná tétele utáni reprodukció készíthetősége), másrészt a reprodukciók külföldre továbbíthatóságának kérdése körül robbant ki.

Karsai László történész és munkacsoportja a jeruzsálemi székhelyű Yad Vashem Archívum megbízásából a magyarországi Holokauszt történetével kapcsolatos 1938–1945 közt keletkezett iratok, valamint az 1945 utáni népbírósági iratok kutatását, egyúttal a Yad Vashem Archívum számára másolatban, mikrofilmen történő átadását tűzte ki célul. A kért iratok másolatát egyes levéltárak kiadták, mások csak részben vagy csak anonimizált formában (letakart, lefestett nevekkel), amire a kutatók nem tartottak igényt. Karsai László 1995. augusztus 22-én kelt beadványában Majtényi László adatvédelmi biztoshoz fordult.

22

Bár Karsai Lászlónak a tudományos támogató nyilatkozat birtokában „még a személyes adatokat tartalmazó, de kutatási témámhoz tartozó iratokat is”

23 lehetősége nyílt kutatni, de a kutatásra kiadott iratok másolhatósága kérdésében továbbra sem volt egységes a levéltári gyakorlat. A Magyar Országos Levéltárban (MOL) kialakított jogértelmezés szerint az Ltv. és az Avtv. által megszabott védelmi idő lejárta előtt a személyes adatot tartalmazó iratokban az Ltv.-ben meghatározott feltételek teljesítése esetén a levéltár lehetővé tette a tudományos kutatást, a kutató betekinthetett az iratokba, azokról jegyzeteket készíthetett, de fénymásolatot csak anonimizált formában kaphatott.

A Budapest Főváros Levéltárában követett gyakorlat ezzel ellentétben a tudományos kutató teljes körű, állampolgárságtól független másolási joga mellett foglalt állást és tudományos célú adatkezelés esetében indokolatlannak tartották a külföldre történő adattovábbítás tiltását is. A megyei levéltárak gyakorlata a két ismertetett álláspont közt oszlott meg.

22 Az egykori Adatvédelmi Biztos Hivatali irattára (= ABH ir.tár.) 33/A/1995-1 nyilvántartási szám (= ny. sz.)

23 ABH ir.tár. 33/A/l 995-4. ny. sz.

Adatvédelem és nyilvánosság