Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. szám - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – Szemelvények a személyes adatok védelme és a levéltári kutatás, nyilvánosság konfliktusai köréből
14 Levéltári Szemle 68. évf . Az adatvédelmi biztos a kérdés három adatvédelmi vetületét határozta meg: a személyes adatot tartalmazó levéltári iratok kutathatósága általában, azaz az Avtv. és az Ltv. együttes értelmezése; a kutatott iratok mikrofilmezésével kapcsolatos korlátozások és a mikrofilmeknek a Yad Vashem Archívumba történő kijuttatása, azaz a külföldre történő adattovábbítás kérdése. 24 A Művelődési és Közoktatási Miniszter állásfoglalása alapján a MOL „főigazgatójának az ügyben kialakított álláspontja megegyezik az 1992. évi LXIII. tv. betűjével. Az idézett rendelkezés szerint ugyanis személyes adat az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – külföldi adatkezelő részére csak akkor továbbítható, ha az érintett ahhoz hozzájárul vagy törvény azt lehetővé teszi, feltéve hogy az adatkezelés feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adatra teljesülnek.” 25 A MOL főigazgatója kijelentette, hogy minden olyan irat „eredetiben történő teljes másolását” engedélyezi, amelyben „az egyértelmű azonosítás lehetősége kizárt”, a pontos azonosítást lehetővé tevő iratokról azonban csak anonimizált másolat készítésére ad engedélyt. 26 Az Alkotmány az alapvető jogok körében biztosította a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, pozitív és aktív jogként, azaz információs önrendelkezési jogként, amelynek tartalma, hogy alapvetően mindenki szabadon rendelkezhet személyes adatainak nyilvánosságra hozataláról és felhasználásáról. Fenti alapjoggal egymást kölcsönösen feltételezve és korlátozva létezik a tudományos élet szabadságának, a tudományos kutatás szabadságának alkotmányos joga. Elsősorban történészek közt volt elterjedt az a nézet, hogy az adatvédelmi szabályozások egyre nagyobb hangsúlyt kapnak és ez a személyiségi jogok abszolutizálásához vezet, ami gátját képezi a legújabb kor történeti kutatásainak. Ez a nézet az utóbbi években ismét erősödni látszik. 27 A két alapjog versengése, egymás kényszerű, kölcsönös korlátozása nem csorbíthatja egyik alkotmányos alapjog lényeges tartalmát sem. Az egymást korlátozó alapjogok közti alkotmányos határok megállapítása már a jogalkotás és nem kevésbé a jogalkalmazás feladata. A tudományos kutatás szabadsága a történettudományi kutatásokban a múlt feltárását, megismerését, az eredmények publikálását jelenti, amely alapvető társadalmi érdek. A történelmi események alanyait azonban életükben az információs önrendelkezési jog védi, haláluk után a kegyeleti jog, amelyet a hazai levéltári kutatási szabályok a nemzetközi levéltári kutatási szabályokhoz hasonlóan védelmi időhatárokkal 24 Az adatvédelmi biztos beszámolója, 1995–1996. Bp., 1997. 223–254. 25 Magyar Bálint miniszter levele Majtényi Lászlóhoz. 1996. június 13. ABH ir.tár. 33/A/1995-14. ny. sz. 26 Lakos János levele Majtényi Lászlónak. 1996. október 29. ABH ir.tár. 33/A/1995-20. ny. sz. 27 Tudni akarja, miért ítéltek el egy magyar politikust fiatal korában? Joób Sándor – Kolozsi Ádám, 2016.07.21. http://index.hu/belfold/2016/07/21/informacios_szabadsag_kiss_laszlo-ugy_budapest_ fovaros_leveltara_naih_peterfalvi_attila/ Harasz? Viktor
