Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. szám - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – Szemelvények a személyes adatok védelme és a levéltári kutatás, nyilvánosság konfliktusai köréből
12 Levéltári Szemle 68. évf . e szerint maga is kutathat. A jogszabály által felsorolt széles kört tekintve nem kizárt, hogy előbb-utóbb itt is konfliktushelyzet keletkezhet, ha pl. egy örökös hozzájárul a kutatáshoz, majd megjelenik a nyilvánosság előtt olyasmi, amit egy másik örökös sértőnek érez. A c) pontba foglalt feltétel teljesüléséhez a következő törvényi feltételek teljesülése szükséges: a tudományos kutatónak csatolni kell a tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladatot ellátó szervnek – a kutató részletes kutatási terve alapján megadott – támogató állásfoglalását, valamint nyilatkozatot arról, hogy a megismert és kigyűjtött személyes adatokat az adatvédelmi törvényben (Infotv.) meghatározott módon kezeli és használja fel, továbbá az írásos nyilatkozatban meg kell jelölni az adatkezelés helyét. 21 Elvi alapon a tudományos élet szabadságához való jog mindenkit megillet, tényleges jogosultja azonban csak a tudomány művelője lehet, ahogy az AB döntés megállapítja. Ha kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladató ellátó szerv kutatást támogató állásfoglalást ad, az esetben a kutató tudományos kutató lesz. De ha az állásfoglalást bármely okból megtagadja, akkor bármennyi publikáció, akár tudományos fokozat is lehet a kutató tarsolyában, ez még nem igazolja tudományos kutató mivoltát. Támogató nyilatkozat kiadására jogosult a Magyar Tudományos Akadémiától kezdve az egy részmunkaidős levéltárossal rendelkező, de önálló szaklevéltárként működő Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára, vagy bármely városi, községi múzeum, levéltár, könyvtár. A törvény nem követeli meg, hogy az elbíráló a tudományterület szakavatott művelője legyen, de a felelősséget a levéltárakról a nyilatkozattevőre hárítja. Így a megkülönböztetés elvi szintű, gyakorlatban gimnazista diák is lehet tudományos kutató. A törvényi korlátozás visszatartó ereje az alkalmi kutatókat korlátozhatja csupán, ha nem rendelkeznek túlzott érdeklődéssel. Ha érdekli a kutatót a téma, nem nehéz valamely, közfeladatot ellátó és tudományos tevékenységet rendeltetésszerűen végző szerv támogató állásfoglalásának megszerzése. Az Ltv. alapján a kutatási korlátozások száma jelentősen csökkent és a törvényben rögzített esetekben érvényesülhetnek csupán. A kutatás megtagadhatóságának okait az Ltv. 25. §-a taxatíve felsorolja. Fontos eleme a szabályozásnak, hogy a kutatási kérelem megtagadását írásban kell indokolni és a kutató előtt nyitva áll a bírósági jogérvényesítés lehetősége. 21 A 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 2018. július 26-től hatályos szövege már nem tartalmazz a személyes adatok tudományos kutatás során történő kezelésére vonatkozó kitételt. A korábbi 12. §-t – amire a kutatói nyilatkozatokban hivatkozni kellett – hatályon kívül helyezte a jogalkotó. A tudományos kutatás szabályozása az általános jogalapok közé került: 5 § (8). bek: „A tudományos kutatást végző szerv vagy személy személyes adatot nyilvánosságra hozhat, ha az a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges.” A tudományos és történelmi kutatások egyéb szabályait az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR - általános adatvédelmi rendelet) tartalmazza. Harasz? Viktor
