Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 1. szám - Somorjai Ádám OSB: Agostino Casaroli bíboros levéltári hagyatéka
Somorjai Ádám OSB 6 sötétbe” volt az egész helyzet. Annyit tudott csak készülni teljesen új feladatára, hogy – mint írja szintén az emlékiratokban – bevette magát a bécsi nunciatúra levéltárába és tanulmányozta azt, ami ott megtalálható volt. 3 Ezzel a kérdéssel a szakirodalom ismételten foglalkozott, 4 így arra helyeznénk a hangsúlyt, hogy több véletlenszerű mozzanat összjátéka révén vált Casaroli a vatikáni keleti politika mesterévé. Ennek fontosabb mozzanatai: A II. Vatikáni Zsinat első idő- szaka, XXIII. János pápa nyitási szándéka, audienciája a magyar püspököknek 1962 októberében, a budapesti kormány tárgyalási szándéka, Hamvas Endre csanádi püspök, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia ügyvezető elnökének 5 1963. januári pozitív válasza, továbbá a nemzetközi konzuli egyezmény aláírása Bécsben. Hamvasnak és Brezanóczy Pál egri apostoli kormányzónak nem kellett Rómába utaznia, mert tárgyaló- partnerük, Agostino Casaroli, a Vatikáni Államtitkárságon a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációjának altitkára, tehát második embere, éppen Bécsben, az apostoli nunciatúrán tartózkodott. Elegendő tehát Bécsbe menni. Casaroli, a nemzetközi konzuli egyezmény aláírása céljából utazott Bécsbe, hogy a Vatikán részéről ő lássa el kézjegyével az egyezményt. Ez a mozzanat azért is érdekes, mert a keleti politika gyümölcseként, 1975. augusztus 1-jén, Casaroli írta alá a Vatikán részéről a Helsinki dokumentumot, amely az emberi jogok elismerését jelentette a szocialista országok részéről. A Casarolival foglalkozó – főleg olasz nyelvű – szakirodalom ezt úgy ünnepli, mint a keleti politika ré- vén és annak megkoronázásaként a Vatikáni visszatérését a nemzetközi diplomácia porondjára. Ismeretes, a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus, tehát 1815 óta a Vatikán nem volt jelen, hiszen az Egyházi állam 1870-ben megszűnt, és a Lateráni Egyezmény keretében újra felállított Vatikán városállam (1929) nem volt partner a nagyhatalmak diplomáciai játékaiban. 6 A szakirodalom kiemeli továbbá, hogy ilyen lé- nyeges dokumentum aláírásával történt mindez, amely alapját jelentette a szocialista országokban kezdődő emberjogi mozgalmaknak, így a legjelentősebb lengyelországinak, a szolidaritás mozgalomnak és hozzájárult az annus mirabilis, a csodák éve, magyarul rendszerváltás vagy rendszerváltozás feltételeinek kialakításához. Tegyük hozzá, hogy a helsinki dokumentumot abban az esztendőben írták alá, amelyben meghalt a hidegháború korának egyik legnagyobb képviselője, Mindszenty József. 7 Casaroli kulcsélménye, hogy a bécsi találkozás után Budapesten tárgyalt az Állami Egyházügyi Hivatal vezetőivel és – megfelelő diplomáciai előkészítést követően – az ni Cicognani bíboros államtitkár szolgálatában is. Címzetes novalicianai érsek 1979-től, egyben a Vatikáni Államtitkárság Államok első szekciójának, az Egyházi Közügyek Tanácsának (fennállt ilyen néven 1968– 1987 között) titkára, 1988-tól bíboros, egyben az Apostoli Szignatúra (A Római Katolikus Egyház Legfelsőbb Bírósága) prefektusa, 1991–2000 között a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa. 3 C ASAROLI , 2001. 7sk. 4 FEJÉRDY, 2006. 68 – 81.; S OMORJAI , 2009. 6. sz. 469 – 474. 5 De iure Mindszenty bíboros volt az elnök, aki azonban az idő szerint kényszerűen a budapesti amerikai követségen tartózkodott, így főpásztori és MKPK elnöki teendőit nem tudta ellátni. 6 Így pl. nem elhanyagolandó körülmény, hogy a Vatikán, nem lévén hadviselő fél, nem volt jelen az első világháborút lezáró Pár izskörnyéki békeszerződések, így a trianoni békeszerződés aláírásakor és a más odik világháborút lezáró párizsi békeszerződés aláírásakor sem. 7 Néhány hónappal korábban, 1975. május 6án hunyt el. Életrajzához legújabban lásd: B ALOGH , 2015.
