Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 1. szám - Somorjai Ádám OSB: Agostino Casaroli bíboros levéltári hagyatéka
Agostino Casaroli bíboros levéltári hagyatéka 7 amerikai követségen Mindszenty bíborossal. Ezt követően Csehországba utazott, ahol szintén tárgyalt állami vezetőkkel és Jozef Beran prágai érsekkel. Rómába visszatérve több részletes jelentést írt és adott át hivatali elöljáróinak. 8 A súlyos beteg XXIII. Já- nos pápa is fogadta, tudomásul véve tárgyalásainak tényét. 1963 júniusában János pápa meghalt, és a bíborosi testület megválasztotta Montini milánói érseket, korábban hoszszú ideig a bíboros államtitkár helyettesét, aki VI. Pál nevet vette föl. Hivatali teendői között az elsők közé tartozott, hogy július elején összehívta az Államtitkárság (akkor) első szekciójának a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációjának bíborosi bizottságát, ahol föltette a kérdést, hogy tovább menjenek-e a XXIII. János pápa által megkezdett úton. A bíborosi bizottság dokumentumait, mint a Casaroli Levéltár részét, nyomtatásban olvashatjuk: 9 a javaslat az volt a pápa felé, hogy folytassák a dialógust a kommunista államokkal. A vatikáni diplomácia korábban nem a párbeszédet kereste, hiszen a másik fél nem volt dialógusképes, hanem a behatolás lehetőségeit, ezért mind a húszas években, mind a második világháború után, egy második, földalatti egyházi hierarchia kialakításán fáradozott. Eredménytelenül, mert ezeket az állam által el nem ismert, illegálisnak nevezett püspök-kinevezéseket és -szenteléseket követően – legalábbis a Szovjetunióban – minden érintett újonnan szentelt püspököt letartóztattak, így az egyház éppen a legkiválóbb embereit veszítette el. Szükséges volt tehát a tárgyalásos megoldás, ezt ismerte fel előbb XXIII. János, az általa meghirdetett II. Vatikáni Zsinat, majd a bíborosi bizottság és maga VI. Pál is. Casaroli tehát ennek az új irányvonalnak vált a szakemberévé, nem utolsósorban éppen azért bízták rá a folytatás kialakí- tását, mert altitkárként Bécsben belekerült az események középpontjába, elsőként ismerte meg a magyar és a csehszlovák állami felet és vette fel a személyes kapcsolatot a két magyar egyházi vezetővel, akikkel korábban nem volt személyes kapcsolat. Tehát Casarolinak volt hely- és személyi ismerete, valamint megvolt a rangja ahhoz, hogy tárgyalófélnek fogadják el. Ezen az úton indult el tehát fölfelé a hivatali ranglétrán. Eme hosszúra nyúlt bevezetést követően célszerű közelebbről is megismerni Agostino Casarolit, mert fölvetődhet a kérdés, hogy miért éppen őt emelték ki a szá- mos szentszéki diplomata közül, pl. altitkárrá. A választ abban találtuk meg, hogy miután befejezte tanulmányait a Pápai Egyházi Akadémián, ahol a szentszéki diplomatákat képezik, 10 és doktorált a Pápai Laterán Egyetemen, 11 elöljárói nem helyezték ki vala- 8 Casaroli 196 3. május 18án kelt följegyzése Cicognani bíboros államtitkárhoz a magyar kormány képv is e lőivel folytatott megbeszélésekről (öt melléklettel) olaszul megjelent: B ARBERINI , 2008. 52 – 73. – Min dszentyvel kapcsolatban lásd Casaroli 1963. május 10én írt jelent ését Cicognani bíboros államtitkárhoz; olaszul nem jelent meg, magyar fordítása előkészületben: S OMORJAI , előkészületben. – Casaroli egy évvel később, 1964. április 18án kelt jelentése Cicognani bíboros államtitkárhoz, megjelent: B ARBERINI , 2008. 129 – 145. ; Olaszul ismét: S OMORJAI , 2010. 377 – 393. Magyarul: i. h. 87 – 103 . Lásd még S OMORJAI – Z INNER , 2016. 173 – 190. 9 B ARBERINI , 2008. 10 A Pontificia Accademia Ecclesiastica (Pápai Egyházi Akadémia) – korábbi nevén Pontificia Accademia dei Nobili Ecclesiastici (Az Egyházi Nemesség Pápai Akadémiája – 1701 óta képezi a pápai diplomatákat. Épülete a Vatikán Városállam része, Róma belvárosában, a Panteon közvetlen szomszédságában találh a tó. 11 C ASAROLI , 1939. – Ebben a latin nyelvű munkájában Casaroli a püspökkinevezése ket vette számba az egész világon. Lásd: S OMORJAI , kézirat. – A témára később is visszatért, lásd országonként készült össz eá l lítását 1974. szeptember 13ig: La situazione giuridica della religione e della Chiesa cattolica nei vari Paesi (studio aggiornato fino al 13 settembre 1974), Europa. Az országok olasz névsor szerint, köztük:
