Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 1. szám - Műhelymunkák - Pál István: Egy felesleges tiszteletkör. A hírszerzés célszemélye: Kelen Imre karikaturista

47 MŰHELYMUNKÁK PÁL ISTVÁN EGY FELESLEGES TISZTELETKÖR A HÍRSZERZÉS CÉLSZEMÉLYE: KELEN IMRE KARIKATURISTA Amikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát 1945. június 26-án szentesítették a második világháborúban győztes hatalmak és szövetségeseik, Magyarország

nem lehetett jelen a ceremónia alkalmával. A dokumentum szerint a tagság nem zártkörű, vagyis bármelyik ország, aki nem alapító tag, bármikor beléphet, amennyiben

magáévá teszi a világszervezet alapelveit. Igaz, ehhez a Biztonsági Tanács ajánlására, és

a Közgyűlés támogató határozatára volt és a mai napig van szükség.

1 Budapest nem sokkal az 1947. évi párizsi békeszerződést követően kérte felvételét az ENSZ-be, az Egyesült Államok a mind gyakoribbá váló jogsértésekre hivatkozással megvétózta hazánk felvételét.

2 Magyarországot végül csak 1955 decemberében vették fel az ENSZ

teljes jogú tagjai közé, amikor a Sztálin halála utáni kölcsönös kompromisszumok jegyében sor került az osztrák államszerződés aláírására.

3 A magyar állandó ENSZ küldöttség vezetésére Mód Péter kapott megbízatást, akit rangban Hollai Imre, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége (MDP KV) Nemzetközi Osztályának korábbi

helyettes vezetője követett.

4 Mindezzel egy időben Hollai Imrét Hárs István államvé-

delmi alezredes javaslata nyomán 1955. szeptember 5-ei hatállyal államvédelmi őrnagygyá nevezték a Belügyminisztérium (BM) II/3-as (hírszerző) osztályára.

5 A döntés hátterében kétségtelenül az húzódott, hogy az 1955. március 7. és 12. között Moszkvában

megtartott állambiztonsági értekezlet útmutatása alapján a Belügyminisztérium (BM)

Államvédelmi Központ Hírszerző Osztályának egyik kiemelt feladatává vált a beépülés

az Egyesült Nemzetek Szervezetébe.

6 1956 elején a magyar ENSZ misszió létszámát

nyolc főben határozták meg – irodavezető, három diplomáciai beosztott, gépíró, hiva- 1 KELEN, 1968. 195–196. – Charter of the United Nations. 2 B

ALOGH

, 1988. 307

–

311. 3 B

ÉKÉS

, 2006. 7

–

8. 4 H

OLLAI

. 2010. 92

–

93. 5 ÁBTL 2. 8. 2. 1

–

9

1

–

Hollai Imre – Leszerelt 1960. III. 15.

–

17/103 – Javaslat. Budapest, 1955. IX. 5. 6 TÓTH, 2013. 397.