Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 3. szám - Műhelymunkák - Honvári János: Győri sztahanovisták. Horváth Ede útja a hatalomhoz
Honvári János 72 A felügyeleti hatóság hosszú időn keresztül elnézte kisebbnagyobb szabálytalanságait, mert tudták: nem egyéni haszonlesésből, hanem a terv mindenáron való teljesítése é rdekében folyamodott az akkori szabályokkal homlokegyenest ellenkező megoldáso kho z. Így szerzett pl. közvetlenül külföldi cégtől, tehát a külkereskedelem állami mon opóliumának a megkerülésével traktor pótkocsikhoz gumiköpenyt, vagy győzte meg a diósgyőri kohászokat egy éjszakába nyúló dáridóval a hengersor azonnali átállításáról, mert a győri gyárnak sürgősen szüksége volt a speciális méretű hengerelt acélra. De ha úgy látta jónak, nem riadt vissza egy kis dokumentum hamisítástól sem. 73 Több eset is bizonyítja, hogy az irányító párt- és állami szervek elnézték, vagy enyhén büntették azok at az apróbb korrupciós ügyeket, ahol a megvesztegetés nem egyéni haszonsze rzésből, hanem a termelés folyamatosságának a biztosítása érdekében történt. A vállal ati igazgatók egy része külön megvesztegetési keretet biztosított az anyagbeszerzőknek, hogy a l ehetetlen viszonyok között is hozzájussanak a gyár számára létfontosságú anyagokhoz és alkatrészekhez. Ezekben a korrupciós ügyekben általában nem sújto tták kemény büntetéssel (pl. letöltendő börtönnel) az érintetteket. 74 Ugyanakkor a ren dszer (különösen a Kádárérában) kíméletlen volt azokkal a vezetőkkel szemben, akik saját zsebre loptak. 75 A fenti állításnak nem mond ellent az a tény, hogy Horváth Edét 1962ben a Pol itikai Bizottság megrovás pártbüntetésben részesítette, mert szabálytalanul használta fel az igazgatói alapot, lényegesen túllépte a reprezentációs keretet és néhány tucat cs ó- nakmotort adott párt- és állami funkcionáriusoknak „próbahasználatra”, amely csak ürügy volt a motorok ingyenes juttatására. Egyeseknek a gyár ingyen vagy jelképes áron T Vantennát és erősítőt is készített. Horváth Ede kezéhez ezekben az ügyekben egy fillér sem tapadt, ő az „ajándékokkal” a gyár számára szeretett volna kompetens személyeknél előnyöket szerezni. Elképzelhető, hogy ezt az ügyet eltusolják, ha nem kapcsolódik össze Háhn Miksa és dr. Móra Bertalan szerszámgépgyári dolgozó konce pciós jellegű pártfegyelmi ügyével, akik a gyárban tapasztalt szabálytalanságokat levélben jelezték Fock Jenő nek, a PBtagjának, miniszterelnökhelyettesnek, GyőrSopron megye országgyűlé si képviselőjének. Emiatt a helyi pártszervek „frakciózás”, vezető pártsze rvek névtelen levelekkel történő „zaklatása”, a hivatali út megkerülése és egyes, a jele ntésben szereplő személyek rágalmazása miatt szigorú megrovás pártfegyelmi bünteté ssel sújtott a őket. Mivel fellebbezésüket a helyi (városi és megyei) pártszervek elutasíto tták, 1961 áprilisában az MSZMP fegyelmi ügyekben legmagasabb párttestületéhez, a 73 Vas Zoltán, az Országos Tervhivatal elnöke három db szerszámgépet utalt ki a gyárnak. Ő azonban a hármas szám után írt egy nullát és elhozott 30 db gépet. (Fábián é. n. 76–77.) 74 A Győri Csavargyár igazgatóját 1954-ben egy évre alacsonyabb beosztásba helyezték, mert az anyagbeszerzőket sűrűn részesítette kisebb jutalmakban az igazgatói alapból azzal a céllal, hogy ezzel korrumpálják a beszállítókat az anyagbeszerzéseknél, vasutasokat vagonok soron kívül történő kiállításáért. 75 Lásd pl. Török István szakszervezeti vezetőnek az ügyét. (MNL OL M–KS 288. f. 4. cs. 44. ő. e. A KB 1961. november 17-i kibővített ülésének jegyzőkönyve. Lásd még: TISCHLER, 2003.) – Hasonló eset történt dr. Katona Lajos egykori Győr városi, majd Győr-Sopron megyei tanácselnökkel is, aki – kis kitérővel – 1966-os leváltása után a Győr-Sopron Megyei Húsipari Vállalat igazgatói székébe landolt és ott olyan korrupciós ügyekbe keveredett, amelyekből neki személyes haszna származott. A bíróság őt is letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Börtönben azonban végül nem kellett vonulnia, mert kora és megrendült egészségi állapota miatt a bíróság mentesítette őt a letöltés alól.
