Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 3. szám - Horváth J. András – Németh Ágnes: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2017. évi vándorgyűléséről
Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2017. évi vándorgyűléséről 17 a dokumentumok károsodásait vizsgálta, vonták be az MNL OL állományvédelmi szakembereit. Szerencsére nem történt visszafordíthatatlan károsodás az iratanyagban, és a médiában megjelent álhírekre az előadó ezúton is reagált. Mezei Zsuzsanna, a Vajdasági Levéltár főlevéltárosa a 2016-ban átadott új levéltári épületet mutatta be. Előadását az elmúlt egy év – fotókkal gazdagon illusztrált – tapasztalataira építette. Kiemelte a raktárak ablakaira felszerelt külső redőnyök nehézsé- geit és a nem megfelelően tervezett iratrendező helyiségeket. A raktárak azonban klimatizáltak, gördülőállványzatú fém polcos helyiségek megfelelnek a legújabb állományvédelmi követelményeknek is. Kirics Márta, az MNL Baranya Megyei Levéltárának főrestaurátora egy 1806. évi térkép konzerválását és installálását mutatta be. A térkép restaurálásának legnagyobb nehézsége a rendelkezésre álló rövid idő volt, így a főrestaurátor csak a térkép tisztítá- sát, és néhány részen történő kiegészítését, ragasztását tudta elvégezni, ezzel is demonstrálta azonban az állományvédelmi munka sokirányú szakszerűségét. Nemes L. Ágnes, az MNL SZKK főrestaurátora, előadásában áttekintette az elmúlt negyven év restaurálási technológiáit. Bemutatta, hogyan és milyen restaurátori technikák, gépek, folyamatok avultak el, és melyek a jelen restaurátorainak lehetőségei az égetett iratok tekintetében. Egyértelműen a folyamatok reverzibilitására és az alkalmazott anyagok időállóságára hívta fel a figyelmet. A papíröntést, a kiegészítést és a japán papíros pótlást számos restaurált dokumentummal illusztrálta. Az előadások után P. Holl Adrien szekcióvezető leköszönt, és azt követően megtartott tisztújításon az új szekcióvezető Szlabey Dorottya főrestaurátor, az MNL SZKK Állományvédelmi Osztályának helyettes vezetője lett, helyettese pedig P. Holl Adrien, a BFL főosztályvezetője. * Az Oktatás- és tudománytörténeti szekció ülésére a Miskolci Egyetem Selmec tanácsterem, históriai miliőt idéző környezetében került sor. A téma a Nyitott Levéltárak idei programsorozatához illeszkedett: Gasztronómia a felsőoktatásban – egyetemi menzák. A rendkívül izgalmas előadások sorát Draskóczy István egyetemi tanár (ELTE BTK) kezdte meg „Só nélkül jó étket egy szakács sem csinált” című előadásával, ami igazodva a vándorgyűlés központi témájához, a só szerepét mutatta be a középkori és a kora-újkori étkezéseknél. Ez az ásvány nélkülözhetetlen az élethez, embernek, állatnak egyaránt szüksége van rá. Az előadó rámutatott arra, hogy a középkorban és a kora-újkorban az emberek több sót fogyasztottak, mint manapság. Ennek az az oka, hogy ez a termék nem csupán ételízesítő volt, hanem tartósításra használták (hús, hal, zöldség stb.). A legfontosabb téli vitaminforrásnak a káposzta számított, így annak a tartósításához is felhasználták azt. Kevesen gondolnák, hogy a várakban a ciszternában tárolt víz tisztán tartásához szintén szükség volt sóra. Az előadó – elemezve az eltéré- seket és hasonlóságokat – bemutatta a középkori és a kora-újkori főúri, nemesi és paraszti étlap jellegzetességeit. A második előadást Molnár László, a Semmelweis Egyetem Központi Levéltárának igazgatója tartotta „A Mensa Medica létrehozása a budapesti tudományegyetemen” címmel. Az első világháborút követő válságos időben a korábbi egyetemi diákjóléti in-
