Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 3. szám - Horváth J. András – Németh Ágnes: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2017. évi vándorgyűléséről
Horváth J. András–Németh Ágnes 18 tézmények nem voltak képesek eleget tenni a sokszorosára nőtt igényeknek, így merült fel, hogy az orvoskar saját kari intézményt hozzon létre Collegium Medicorum, illetve az azon belül működő Mensa Medica elnevezéssel. Bár a kezdeményezés a tanári karból indult ki, a szervezésbe természetesen a hallgatóságot is bevonták. A célra sikerült megszerezni a karhoz közeli egykori dohánygyár épületét, de a lendületes szervező- munkát előbb az infláció nehezítette, majd a proletárdiktatúra blokkolta. Ennek ellené- re 1920 végén már 350 hallgató kapott ingyenes vagy féldíjas ellátást a menzán. Hasonló témát érintett Osváth Zsolt, a Szent István Egyetem Entz Ferenc Köny vtár és Levéltár (SZIE EFKL) levéltárvezetőjének „A Mensa Academica a Szegedi F erenc József Tudományegyetemen” címen tartott előadása. A szegedi Ferenc József Tudományegyeteme n a Diákjóléti és Diákvédő Iroda részeként szervezték meg a – a Ferenc József Tudományegyetemen Szegedre kerülésével egyidőben (1921) – az Egy etemi Diákasztalt (Mensa Academica). Célja: „hogy a szétszórva étkező egyetemi hallg atókat egységesítse és nekik, önköltségen tápláló és egészséges élelmezést (egyelőre ebédet és vacsorát) nyújtson.” A menza az 1931 – 1932. tanévtől önálló diákjóléti i ntézménnyé vált. Az 1931. március 14ei egyetemi tanácsülésen – elfogadták szervezeti szabályzatát is. Irányító testület ei a Végrehajtó Bizottság és az Intézőbizottság voltak, élén választott tanárelnök – az egyetem valamelyik nagy tekintélyű és „szociálisan é rzékeny” professzora (pl.: Buday Árpád, Kolosváry Bálint, Várkonyi Hildebarnd) állt. A szegedi Ferenc József Tudomán yegyetemen működött Egyetemi Diákasztal (Mensa Academica) kutatásának elsődleges forrásai az Egyetemi Diákasztal (Mensa Academica) tevékenységéről szóló minden tanévben nyomtatásban kiadott jelentések. Szögi László (ELTE BTK) c. egyetemi tanár a magyar felsőoktatás aranykoráról tartott szemléletes előadást, mondandóját öt témakör köré csoportosította: a hazai felsőoktatás intézményi hálózatának változásai az első világháborúig, a hallgató létszám növekedésé- nek problémái, az egyetemi szemináriumi rendszer bevezetése (elitképzés, tömegképzés), vita az egyetemek jellegéről (egyszerre állami és egyházi) és az egyetemi hallgatók szervezetei, mozgalmai, az egyetemi élet átpolitizálódása az 1890-es évek után. Zsidi Vilmos, a Budapesti Corvinus Egyetem Levéltárának vezetője az Oktatás- és tudománytörténeti szekció eddigi működését tekintette át. A szekcióülés zárásaként került sor a szekció vezetőjének és helyettesének megvá- lasztására, amelynek során Zsidi Vilmost szekcióvezetővé, Koltai Andrást, a Piarista Levéltár vezetőjét pedig szekcióvezető-helyettessé választották meg. * A Levéltár-pedagógiai szekció ülésén nagyszámú érdeklődő vett részt. Az első részben Rácz Attila szekcióvezető elnöklésével előadások hangzottak el, többségük a különbö- ző levéltár-pedagógiai programokat, illetve az azokban szerzett tapasztalatokat mutatták be. Apáti Anna Zita főlevéltáros a Magyar Nemzeti Levéltárét, Batalka Krisztina főlevéltáros a BME Levéltárét, Erős Krisztina levéltáros az MNL Zala Megyei Levéltárét, Lakatos Andor levéltárvezető a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltáráét, Pál Ferenc levéltáros az MNL Vas Megyei Levéltáráét. Németh Ildikó, az MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának főlevéltárosa a módszertani problémákról számolt be. Ezt követően Verítékkel vagy ésszel? – avagy a levéltár-pedagógiai munka szakmai és menedzseri aspektusai címmel kerekasztal-beszélgetés keretében cseréltek eszmét az aktuális, illetve