Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Hírek - Mozaikok Győr történetéből — Városmonográfia Műhelynap (Horváth József)
Hírek 96 szerepéről szólt. Kiemelte, 1635-ig szinte mindegyikük a királyi kancellári tisztséget is viselte – így komoly befolyásuk volt országos ügyekben is. A káptalan tagjainak száma 13 főre csökkent; az a tény viszont, hogy tagjai között több felszentelt püspök is volt, a győri stallumok fontosságát mutatja. A szerzetesrendek közül a ferencesekről, illetve a jezsuitákról szólt részletesebben. Az előbbiek népszerűségét mutatja, hogy az 1654. évi tűzvészben megrongálódott templomuk és kolostoruk újjáépítéséhez komoly segítséget kaptak a város lakosságától is. Mivel azonban a pozsonyi rendi levéltárból a győri kolostorra vonatkozó anyag hiányzik – ez lényegesen megnehezíti a kutatást. A jezsuiták győri működéséről az utóbbi években – főként Kádár Zsófia kutatásainak köszönhetően – számos újabb adat került elő: az oktatói munka mellett lelkipásztori működé- sükről is jelentősen bővültek ismereteink, főként az általuk vezetett vallásos társulatok kapcsán. A város további oktatási intézményei közül az orsolyitáknak a leánynevelés terén végzett munkáját, valamint az evangélikus kisgimnázium szerepét emelte ki, míg a vallási élet terén a már említett szerzetesrendek mellett az 1697-ben letelepedett karmeliták, valamint az 1760-as években érkező kamillánusok működését érintette rö- viden – hogy azután a feloszlatott jezsuita rend örökébe lépő bencések oktatói munká- járól is ejtsen néhány szót. Hermann Róbert hadtörténész, egyetemi tanár (Károli Gáspár Református Egyetem) „Győr hadtörténete az 1848–49-es szabadságharc idején” címmel foglalta össze e té- mára vonatkozó ismereteinket. Bevezetésképpen utalt 1998-ban megjelent munkájá- nak („Győr város és megye hadtörténete 1848–49-ben”) keletkezéstörténetére, valamint további, Győr 1848–49-es hadtörténetét érintő tanulmányaira. Megállapította: a forradalom és szabadságharc győri esemé- nyeinek megismerését olyan kiváló munkák segítik, mind például a néprajzkutató Zsupos Zoltán impozáns kötete („Hirdetmények, színlapok, aprónyomtatványok. Győr 1848–1849”), ugyanakkor számos fontos forrás kiadásra vár még – ez utóbbiak között említette például Ecker János naplóját, melyből három alkalommal is jelent meg már válogatás (a legrészletesebb 1973-ban), de az igazi egy teljes kiadás lenne. Fontos feladatnak tartja a város hadtörténetének további alaposabb kutatását, hiszen Győr „a hadak útjában” fekvő városként többször cserélt gazdát, és – 1848 decemberének végén, valamint 1849. június 28-án – két jelentős ütközet is zajlott határában. Katona Csaba történész (MTA BTK TTI) „Győr a reformkortól az első világháborúig” címmel foglalta össze gondolatait a város történetének e fontos időszakáról. A rendelkezésünkre álló szakirodalomból a reformkorra vonatkozóan Balázs Péter, a dualizmus korszakát érintően Szakál Gyula alapvető munkáit emelte ki („Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején” [1980.], illetve „Vállalkozó győri polgá- rok 1870–1940 között [2002.]) – az utóbbi kapcsán főként a modellváltásra helyezve a hangsúlyt. A korszak történetének fontosabb folyamatait elemezve rávilágított arra, hogy Győr befogadó város volt. E mentalitásnak jelentős szerepe volt abban, hogy ke-
