Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Kilátó - Horváth J. András: Levéltárértelmezés, forrásértékelés és levéltárhasználat az Archivar 2010—2016 közötti évfolyamainak vezető írásaiban

Levéltárértelmezés, forrásértékelés és levéltárhasználat az Archivar 2010-2016 évfolyamainak számaiban 75 Pozitív hozadéka viszont az új típusú adathozzáférésnek – mutat rá a szerző –, hogy az online használat új dimenziói egy új minőség felé nyitnak kaput: közvetlen adatcsere a

használók között, az iratok kommentelése, átírásban és értelmezésben egymás segítése. Mi lesz a szerepe a levéltárosnak ebben a környezetben, teszi fel a kérdést a szerző. A választ a levéltáros másfajta, a korábbiaknál interaktívabb szerepében véli megtalálni. Olyanfajta felhasználói érdeklődés kerül ugyanis egyre inkább előtérbe, amely

nem kizárólagosan az iratanyag használatára vonatkozik. Az internetes kutatás bármely

pontján felmerülő különféle tartalmi jellegű kérdések is elvezethetik az érdeklődőt a

levéltároshoz. A kölni levéltár igazgatója szerint a jövő kutatási sajátosságai az alábbi

pontokon térnek majd el a jelenlegitől: A levéltár pusztán információszerzési célból való megkeresése, az iratanyagba

való betekintési igény nélkül. A levéltárat történeti kérdések kompetencia-központjának tekintik. A kutatási lehetőség biztosítását igénylő kérdések arányának csökkenése. A levéltár egyfajta logisztikai központtá válik. A levéltáros közvetítője lesz a forrásoknak, sok esetben a tartalmi elemekre

való tekintet nélkül. Elmosódik a tudományos és nem tudományos jellegű használat közötti kü-

lönbség, s utóbbi egyre kisebb jelentőségűvé válik. Meghatározott információcsatornákon a tanácsadás jellegű nyílt konzultáció

kommentekkel jelenik meg. A használat egyre anonimebb, a személyes kontaktus jelentősége levéltáros és

használó között csökken. Nem tudni milyen arányban válnak dominánssá ezek a jelenségek, ez részben levéltárfüggő is. Mindenesetre fontos szempont a szükséges források biztosítása. A tanácsadó, kutatói referensszolgálati jelleg gyakorlati alkalmazására vonatkozó-

an kapunk betekintést szintén ugyanezen lapszámban a Svájci Szövetségi Levéltár munkatársától az online tanácsadás megvalósított módozata kapcsán.

22 A cikkből megtudható,

hogy mivel a levéltár 2020-tól teljeskörű digitális hozzáférést biztosít állományaihoz,

ehhez online tanácsadást is rendelkezésre bocsájt majd. Ebben a virtuális olvasóteremben a kutató megrendelheti a már digitalizált iratokat, s nem szükséges befáradnia

a levéltárba, ellenkezőleg, a virtuális térben kap tájékoztatást, hiszen aki jelen van a digitális térben, az kommunikációképes is. Jóllehet ma is folytat e-mail kontaktot a levéltár, de ez lassú és körülményes. Mindennek érdekében a Svájci Szövetségi Levéltár 2015 novembere és decembere között virtuális tanácsadási kísérletbe kezdett. A levéltáros chatkapcsolatba lépett a kutatóval, s a tanácsadást egy mindkettejük által látható megosztott képernyős megjelení-

tés támogatta. A kísérletet sikeresnek minősítették, amelyet folytatni fognak. 22 KURTH-BÜRGI, BEATRICE: Die Online-Beratung des schweizerischen Bundesarchivs Erste Schritte in Richtung „virtueller Lesesaal”. Archivar. Zeitschrift für Archivwesen. 69. évf. 2016. 3. sz. 228–230.