Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Kilátó - Horváth J. András: Levéltárértelmezés, forrásértékelés és levéltárhasználat az Archivar 2010—2016 közötti évfolyamainak vezető írásaiban
Levéltárértelmezés, forrásértékelés és levéltárhasználat az Archivar 2010-2016 évfolyamainak számaiban 65 nyi átszervezését bemutató cikkében. 8 Az átszervezés már-már a levéltár átértelmezé- sének problémáját is felveti. A tárgyalt levéltár voltaképpen egy holisztikus szemléletű várostörténeti intézményként áll elénk. Az igazgatónő a városi levéltári funkciót annak jobbára egyetlen – nyilvánvalóan legfontosabb, mondhatni klasszikus – dimenziójában értelmezi: „megőrizni és hozzáférhetővé tenni a város történeti hagyatékát”. A város addigi levéltárát 1992-ben szervezték át Frankfurti Várostörténeti Intézet né- ven, jelezvén, hogy az addigi elsődleges funkciót egy szélesebb nyilvánosság irányába kívánják tágítani. A levéltáros feladata addig „csupán” a kutatók tájékoztatásában merült ki, amelyet mára már – érvel az intézet művészettörténész végzettségű igazgatónő- je – egy megváltozott, aktívabb szerep váltott fel. Ezt Frankfurt esetében a városi identitás fokozottabb előtérbe állításának igénye magyarázza. Miután 1999-ben átvették a helyi karmelita-kolostort, felújították az épületet, ami nagyban segítette az intézményt annak az identitáspolitikának a megvalósításában, amelyet a város nagymértékű világháborús pusztulása is indokolt. A városi emlékezet már csak azért sem korlátozható tisztán a hivatali aktákra, mivel az 1944. márciusi bombázások nyomán az ilyen jellegű városi iratok kétharmada a lángok martaléka lett. Az új levéltárhasználati elvek érvényesítése a régészeti múzeum és a várostörténeti intézet egy épületkomplexumban történt elhelyezésével új intézményszolgáltatási koncepció megalkotása révén vált lehetővé. A karmelitakolostor ettől fogva egy összefogott szempontrendszer által meghatározott közösségi célokat szolgál. Az egész kolostorövezetet a városi hatóság egyfajta szellemi élményközponttá igyekezett átalakítani (kiállítások, esti előadások, stb). A hagyományos levéltári funkciók bővítésének igényét ugyanakkor kutatóterem hétvégi használata jelzi. Honlapjuk – a hagyományos levéltári adatokon túlmenően – adatbázisokat, állományinformációkat, s egyéb várostörténeti adatokat, az iratállományok érdekességeiről szóló hírlevelet tartalmaz. A másik két kulturális intézmény ottléte eredményeként a látogatókat is magukhoz vonzották: a kiállítások a várostörténeti témákon túlmenően helyi művészeket is bemutattak. A régészeti múzeummal kéthavonta megrendezett közös intézményi programok bizonyos szinergikus hatásokat eredményeznek. A galériatérben megrendezett képzőművészeti kiállításokkal a művészet mintegy kilép saját szokványos közegéből, és így a felszabadított esztétikai térben a tér-idő dinamika érvényesülésével együtt az adott várostörténeti tartalom is nagyobb érdeklődést vált ki. 9 A szinergikus hatás állománygyarapító eredményeként egy-egy kiállítást vagy előadást követően a látogatók beletekinthetnek a levéltár tevékenységébe, anyagába, és nemegyszer fényképekkel, dokumentumokkal gyarapítják a gyűjteményeket. Emellett természetesen a forrásokat érintő, de általános kulturális-társadalmi jellegű jelenlét terén is aktívak: élénk kapcsolatok különféle kulturális intézményekkel, az egye- 8 B ROCKHOFF , E VELYN : Attraktive Geschichtsvermittlung als archivisches Marketing. Das Institut für Stadtgeschichte in Frankfurt am Main. Archivar. Zeitschrift für Archivwesen . 63. évf. 2010. 3. sz. 277 – 284. 9 A koncepcióra utaló néhány, az utóbbi években megrendezett változatos tematikájú kiállításuk: A császárcsináló Frankfurt és az aranybulla 1356 – 1806; A dóm és a Római hegy között: a frankfurti óváros; A 600 éves frankfurti római; Több mint zene: a 125 éves régi opera; Frankfurt és az 1944 márciusi bombázás; A Frankfurt Sound – egy város és a dzsessz; Szabadidős tevékenységek a régi Frankfurtban stb. Uo. 281.
