Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Kilátó - Horváth J. András: Levéltárértelmezés, forrásértékelés és levéltárhasználat az Archivar 2010—2016 közötti évfolyamainak vezető írásaiban
Horváth J. András 66 temmel, történelmi egyletekkel, iskolákkal, amelyekkel eredeti iratok felhasználásával szemináriumokat és előadásokat szerveznek. A társadalmi jelenlét, a verbális források megszólaltatása érvényesül a Frankfurti Történetek rendezvényein. Itt az idők tanúi kapnak szót, ahol a személyes élmények alapján kerül terítékre a múlt. Fontos szempont, hogy a kiscsaládokban kiveszőfélben lévő párbeszéd mintegy intézményes pótlására a megélt mindennapok perspektívájából értelmezzék a történelmet, s dialógus jöjjön létre a generációk között. A várost „mintegy irodalmi formátumban” igyekeznek megszólaltatni a „Frankfurt-erlesen” tréfás megnevezésű rendezvényeken, hiszen, ahogy a levéltár igazgatója fogalmaz: „nem csupán hivatalos adatok és tények, de finom pszichológiai alapozottságú és szubjektív hangvételű leírások során is megnyilvánulhat a városi élet, s rejtheti magá- ban annak jellegzetességeit”. Mindezt azonban az intézmény vezetőjének igen mély várospolitikai beágyazottsága teszi lehetővé, hiszen Evelyn Brockhoff annak a döntő jelentőségű kulturális vá- lasztmánynak az elnöke, amely egyébiránt a különféle forrás- és egyéb várostörténeti kiadványok megjelentetéséről is gondoskodik… Fontos eleme még a kétségkívül újító szemléletű intézményvezetésnek, hogy szé- leskörű kulturális marketingeszköztárt alkalmaznak. A levéltárosok feladatkörébe tartozik, hogy mint háttérinformátorok folyamatosan anyaggal és témákkal lássák el a sajtót a várostörténeti ismeretek terjesztése érdekében: a látogatók internetes tájékoztatá- sa, sajtóhirdetések, plakátok a kiállításokról, hotelekben, egyéb intézményekben, metróban elhelyezett hirdetések stb. Mindebben a főfoglalkozású levéltárosok mellett egy egész csapat önkéntes működik közre. A levéltári értékről alkotott képzetek alakulása Az 1990-es években folytatott nagy elvi viták mintegy lezárásaként került nyilvánosságra az az átfogó állásfoglalás, amely jobbára a forrásértelmezési feladatkör kereteit foglalta rendszerbe a kommunális levéltárakra vonatkozóan, amit 2004-ben tárgyaltak meg az Önkormányzati Levéltárak Szövetségi Konferenciáján (BKK), Saarbrückenben. 10 Ez elvi állásfoglalásként szögezi le az adott önkormányzat területén keletkezett dokumentáció identitásbiztosítás szempontjából pótolhatatlan voltát és ennek jelentőségét a helyi közösség egészére. Az ebben a körben képződött iratok – a közigazgatási iratok mellett – a helyi életviszonyokat dokumentálják, s levéltári értékkel rendelkeznek. Mindezt pedig a helyi levéltár által kialakítandó részletes, ún. dokumentációs profilnak, mint a forráskiválasztás elvi szempontjait rögzítő segédletnek kell garantálnia. A szakmai ajánlás egyébiránt külön hangsúlyozza, hogy a helyi levéltár csak abban az esetben teljesítheti feladatát, ha minden forráscsoportra, tehát magánszemélyek hagyatékára is kiterjeszti tevékenységi körét. Az elvi útmutatást követően tette közzé azután az Önkormányzati Levéltárak Szövetségi Konferenciája 2008-ban az önkormányzati levéltárak dokumentációs profiljáról készített munkaanyagát. Ez széleskörű vitát gerjesztett a ki- 10 B ECKER , I RMGARD C HRISTA : „Das historische Erbe sicher n! Was ist aus kommunaler Sicht Überlief erungsbildung? ” Positionspapier der Bundeskonferenz der Kommunalarchive beim Deutschen Städtetag. Der Archivar. 58. évf. 2005. 2. sz. 87 – 88.
