Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Kilátó - Garadnai Zoltán - Szatucsek Zoltán: A Magyar Nemzeti Levéltár nemzetközi kapcsolatai
Garadnai Zoltán – Szatucsek Zoltán 48 az egységes elvek alkalmazását, a technikai és szemantikai interoperabilitás igénye létrehozta a szakemberek közötti horizontális együttműködés szervezeteit és formáit. Az elektronikus iratok megjelenése és archiválásuk a társadalmi környezet átalakulásához hasonlóan átértelmezi a levéltár és a levéltáros szerepét. Ennek során olyan korábbi elméleti evidenciák kérdőjeleződtek meg, mint az eredeti adathordozó megőrzése, a feladat ellátásához szükséges kompetenciák, és átalakulnak a levéltárhasználók igényei. Ezzel kapcsolatban két konkrét tényezőre, az integrált szolgáltatásokra és az elektronikus iratokkal kapcsolatos kutatások forrásigényére már Körmendy Lajos is felhívta a figyelmet. 11 Az elektronikus levéltár működtetésének immár négyéves tapasztalata alapján ehhez hozzátehetjük az infrastruktúra fejlesztésének és működtetésének rendkívüli költségeit, a szakemberek megfizethetetlen bérét. A levéltár technológiai függősége egyre inkább eljárásaik, folyamataik és eszközeik összehangolására, közös fejlesztésekre szorítják az intézményeket. A Magyar Nemzeti Levéltár nemzetközi kapcsolataiban, az ezt megalapozó stratégiákban arra törekszik, hogy igazodjon a fenti változásokhoz és kihasználja az új lehetőségeket. A Középtávú Szakmai Tervben lefektetett alapelvekben első helyre az Európai Unió szervezeteivel való kapcsolatok kerültek. Az European Archives Group az Európai Bizottság tanácsadó testülete, amelybe az EU tagállamai és az EU központi intézményei, a Parlament, a Tanács és a Bizottság delegálnak képviselőket. Az EAG praktikus okokból szoros együttműködésben dolgozik az Európai Levéltári Vezetők Tanácsával (European Board of National Archivist). Fontos különbség, hogy az EBNA munkájában az EU-n kívüli európai levéltárak is részt vesznek és ennek a szervezetnek nincs formális kapcsolata az EU intézményeivel. Ennek eredményeként az EAG inkább az unió levéltárakkal kapcsolatos stratégiájára és a szabályozásra, az EBNA pedig a koordinációra és tapasztalatcserére fókuszál. Az EAG és az EBNA évente kétszer tanácskozik, az Európai Unió soros elnökségét ellá- tó tagországban. 2004-es megalakulásakor a Tanács öt feladatot határozott meg az EAG számára. A katasztrófa-megelőzési és mentési program és a levéltári anyagok illegális kereskedelmének megakadályozása kézzelfogható eredmény nélkül zárult, és a részlegesen megvalósult levéltári jogi adattár sem volt egyértelmű sikertörténet. Ugyanakkor az elektronikus iratok és levéltárak területén a DLM Fórum folyamatosan biztosította a szakmai tapasztalatcserét, sikeres nemzetközi projekteket készített elő és megvalósult az Európai Levéltári Portál is, amely napjainkban már a Bizottság támogatásától függetlenül működik. Az EAG két jelentést készített a Bizottságnak 2008-ban és 2011ben, 2016-ban pedig új stratégiai együttműködési területeket határozott meg. A sorrendben 20., hágai ülésén felülvizsgálva munkáját új hangsúlyokról döntött, kiemelve az elektronikus iratok megőrzését, az adatvédelmet és további európai uniós projektekben való együttműködést, mint a további munka három legfontosabb területét. Az elmúlt időszakban igazolódott, hogy az EAG ténylegesen képes befolyásolni az EU jogalkotását, a szervezetnek fontos szerepe volt a tavaly elfogadott adatvédelmi direktíva levéltárak számára megfelelő szövegváltozatának kialakításában. Az Európai Bi- 11 K ÖRMENDY , 1992. 97 – 109.
