Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Kilátó - Garadnai Zoltán - Szatucsek Zoltán: A Magyar Nemzeti Levéltár nemzetközi kapcsolatai

A Magyar Nemzeti Levéltár nemzetközi kapcsokatai 49 zottság konzultált a levéltári szakértőkkel a szerzői jogi szabályozás küszöbön álló

módosításával kapcsolatban is. Az európai uniós rendezvényekkel együtt kerül sor évente egy alkalommal az európai levéltárak állományvédelmi vezetőinek tanácskozására (European Heads of

Conservation), amelyet eredetileg nem az Európai Unió, hanem egy finn levéltáros,

Kecskeméti István kezdeményezett 2009-ben. Az első találkozó óta megrendezett hét tanácskozás az állományvédelem legváltozatosabb témáit ölelte fel az épületek állapotá-

tól a szolgáltatások kiszervezésén át a kártevőkig. A pénzügyi nehézségek éveit követően az MNL 2014-től kezdődően ismét részt vesz a szervezet munkájában. A DLM Fórum létrehozása az Európai Tanács 1991. november 14-ei döntéséből

vezethető le. Az európai levéltárak szorosabb együttműködésének lehetőségeit vizsgá-

ló szakértői csoport 1994. évi jelentésében meghatározott tevékenységek egyike volt

egy multidiszciplináris szervezet létrehozása a „géppel olvasható adatok” kezelésére,

tárolására és használatára. Az immár közel negyed évszázada működő szervezet sikeresen kötötte össze a terület valamennyi szereplőjét: levéltárakat, iratképzőket és fejlesztőket, háromévente megrendezett konferenciái a szakma meghatározó eseményei, a fé-

lévente megrendezett találkozók pedig a kapcsolatépítés és információcsere nélkülözhetetlen fórumai. A Magyar Országos Levéltár a 2000-es évek elejétől kezdődően tagja

a DLM-nek. A szervezetben való részvétel a leginkább kézzelfogható példa arra, hogy

a nemzetközi kapcsolatok megtérülése pénzben is kifejezhető. A MOL és a BFL 2009

és 2013 közötti elektronikus levéltári projektjének beruházásainak költségét jelentősen

csökkentette, hogy a magyar levéltárak készen kapták a nyugat-európai levéltárak által

korábban felhalmozott tudását. A 2011. évi budapesti rendezvényen merült fel az addigra általánosan elfogadott szabványok közös alkalmazásának igénye. Ennek a felvetésnek az eredménye lett az E-ARK projekt is. Az MNL tekintélyét és szerepét mutatja, hogy 2014 és 2016 között a szervezet elnökét és titkárságát is a Magyar Nemzeti

Levéltár adta. 2015-től – hosszú szünet után – a Magyar Nemzeti Levéltár ismét részt vesz a

Nemzetközi Levéltári Tanács munkájában. Levéltári körökben egyre többen fogalmaznak meg kritikát a Nemzetközi Levéltári Tanáccsal kapcsolatban, elismerve az

ICA korábbi eredményeit,

12 de felhívják a figyelmet arra, hogy ezek nem a közelmúlt

termékei. A szervezet egykor diplomáciai eseményt jelentő tanácskozásai,

13, amelyek minden esetben határozatok és ajánlások elfogadásával zárultak, mára erős versenytársakat kaptak, így ma erősen kétségbe vonható az a fajta központi szervezőerő, amit

Körmendy Lajos tulajdonított az ICA-nak 1992-ben.

14 Sajnálatos az is, hogy az ICA 12 Külön is érdemes kiemelni két jelentős munkát, a Guide to the Sources of History of Nations sorozatot és a

levéltári terminológiai lexikont: Dictionnaire de terminologie archivistique. Conseil international des Archives. Handbooks series volume 3 and 7 (2e édition). München, 1984 et 1988 (2e édition). Emellett a kilencveneskétezres években megjelent levéltári szabványok és az AtoM 2003-ban indult fejlesztése is megemlítendő. 13 „The Round Table on Archives is the most important and actually the only international group that

meets to discuss matters of common concern to the archival profession. The conventions of the International Council on Archives are gatherings far too large to contribute effectively to that purpose, and the Executive Committee must concern itself with organizing and supervising the work of the Council's various commissions”. (POSNER, 1961. 23.) 14 KÖRMENDY, 1992. 102.