Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Kőmüves Mónika: A Közös Ügyi Országos Bizottság (delegáció) levéltári anyagának irattani vizsgálata

A Közös Ügyi Országos Bizottság (delegáció) levéltári anyagának irattani vizsgálata 9 Az 1961. évi Levéltári Leltárak sorozat 13. számában

11 a delegációs iratanyagról már

egy tartalmasabb írást olvashatunk. Az E-Archivum, majd a Scope Archiv jegyzetekben leírt ismertetője valószínűleg ezt vette alapul, mivel mondatainak nagy része teljesen megegyezik. Az irattári rendszerre vonatkozóan is új megállapításokat tesz ez a leírás, ebből az

iktatásról tudhatunk meg információkat. Az iratokat 1885-ig iktatószámoktól függetlenül római számmal sorszámozták, és eszerint helyezték el őket az irattárban. 1886-tól

viszont az iktatott iratokat az iktatószámok növekvő sorrendjében rakták le, és csak az

iktatás nélküli iratokat látták el római számokkal. 1895-től az iktatás nélküli iratok ró-

mai számmal való jelölése is megszűnt, ettől kezdve az iktatószámok sorrendjében

fekvő iktatott iratok után az iktatás nélküli iratok minden irattári jelzet nélkül következnek. Ezután láthatjuk a kutatók számára leginkább segítséget jelentő táblázatot: amelyben a csomók melletti sorokban megtalálhatjuk, hogy melyik ülésszakot (kezdő dátumával jelölve) hol tartották (Bécs vagy Budapest), illetve, hogy a tárgyalások iratait melyik raktári egységben kereshetjük meg. Ekkorra, 1961-re változott meg az iratanyag leírása is: az iktatókönyvek 20 kötetéből egy (37.) csomót képeztek (jelölve, hogy az

hány tételt tartalmaz); az egyéb segédlet (magyar delegáció irattárának leltára) pedig a

38. raktári egység, kötet lett az eddigi csomó helyett. A könyvtári közintézmények (például a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)

12 internetes katalógusa alapján szintén őrzik a delegációs ülésszakok végével nyomtatásban

megjelent közös ügyi bizottságok jegyzőkönyveit, irományait, naplóit és határozatait.

Az 1868–1914 közötti iratok ülésszakonként külön, 50 kötetben találhatók meg – a katalógus a sorozatot folyóiratként határozza meg. A kötetek elején tartalomjegyzék, a

végén pedig név- és tárgymutató található. 3. Az iratanyag leírása a tapasztalatok alapján A kutatás folyamán rá kellett ébredni, hogy a segédletek ígéretei nem minden esetben

fedik a valóságot. A következőkben a hiányosságokat, megtévesztő kijelentéseket veszszük górcső alá: Az 1957-es levéltári alapleltár csomónkénti rendezést ígér, az 1961-es levéltári leltár (és a Scope Archiv is) helyesen már az iratok egyenkénti átnézését javasolja. 11 A közösügyek tárgyalására kiküldött Országos Bizottság (Delegáció) (K 8) 1867

–

1917. – Lásd

S

ZŰCS

L

ÁSZLÓ

: Országgyűlési Levéltár (1861) 1867

–

1945 (1948), Államfői Hivatalok Levéltára (1830) 1920

–

1948, Király Személye Körüli Minisztérium (1861) 1867

–

1918

. Repertórium.

Levéltári Leltárak 13., 1961. 61

–

63. http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_LevLelt_13/?pg=63&zoom=h&layout=s. letöltve:

2016. január 6. 12 A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött Budapestre [és] Bécsbe összehívott bizottság jegyzőkönyvei, irományai, naplója, határozata. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár katalógusa: http://saman.fszek.hu/WebPac/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=545514&

pos=9, letöltve: 2016. január 6.