Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Kőmüves Mónika: A Közös Ügyi Országos Bizottság (delegáció) levéltári anyagának irattani vizsgálata
Kőmüves Mónika 10 Egy csomóban lehet több ülésszak anyaga is (külön-külön palliumba rakva), vagy egy ülésszak anyaga – terjedelme miatt – több csomóba is kerülhetett. Az iratanyag szétválogatása nemhogy évek szerint, de ülésszakonként sem való- sult meg maradéktalanul. Több esetben előfordult, hogy a környező iratanyagokban sem volt megtalálható egy-egy hiányzó iktatószámon iktatott irat (például egy 1907-es irat az 1917-es palliumból került elő). A fogalmazványok és másolatok, többes példányok, illetve az előadói ívek és az azokhoz tartozó iratok nagyon gyakran nem egymás után következnek, valamint az iktatószámok szerinti rendezés sem valósult meg minden esetben, ezzel megnehezítve a kutatók dolgát, noha ez már a darabszintű rendezést jelentené. Megemlítendő, hogy az iratanyagot alig kutatják, nem egy sűrűn kikért levéltári egység az őrjegyek tanúsága szerint, és paginálva sincs. Az 1961-es levéltári leltár, és az annak iratanyag leírását átvevő Scope Archiv egyaránt azt ígérik, hogy az iratanyagok között megtalálhatók az albizottságok [ülés]jegyzőkönyvei, de ez egyáltalán nem jellemző. A kutatás során a kezembe került a 37. csomó, amely az 1904–1917 közötti iktató- könyveket tartalmazza. Ez a csomó sürgősen restaurálásra szorul, mert a lapok közepe teljesen szét van szakadva. A munkát azóta remélhetőleg elkezdték. Az 1867-es delegációs iratanyag valójában a kvóta megállapításáról és az államadósság felosztásáról szól a Monarchia két állama között. Az első delegációs ülésszak 1868 januárjában kezdődött – így az 1867-es kezdődátum megtévesztő. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár könyvtári katalógusában hiába szerepel az öszszes ülésszak kötete, sajnos, van olyan könyv, amit az utóbbi hat év során egyszer sem tudtak rendelkezésemre bocsátani. A kötetek egy része pedig rossz állapota miatt nem olvasható. Ámbár nem ígérik a kötetek címei, és várható is volt, ezekben szintén csak a plenáris ülések iratanyagai jelentek meg, az albizottsági üléseké nem. 4. A delegáció iratkezelése A kiegyezési törvény nem határozta meg a delegációk ügykezelésének formáit és kereteit, azokat a közös külügyminisztérium alakította ki. Ennek elnöki osztályán (a Praesidial Bureu; Cabinet des Ministers des Äussern, Präsidialsection) egy segédhivatal végezte a delegációk egymás közti, valamint a közös minisztériumokkal való kapcsolattartást és a levéltár őrzését 13 egy udvari titkár vezetése alatt. A magyar bizottság munkáját egy, az elnöki osztályon működő magyarországi illetőségű titkár segítette, 14 míg a birodalmi tanács bizottsága esetében egy Lajtán túli titkár. A 20. század elején felmerült az igény az irodai teendők közös külügyminisztériumtól független kezelésére, így a képviselőház átvette az iratokat. 15 13 Jegyzékkel küldte át az el nöki iroda a bizottság körül felmerült iratokat, nyomtatványokat a közös k ü- lügyminiszterhez, mert ott biztos helyen elhelyezhetők voltak. MNL OL K 8 DELEGÁCIÓ 1. csomó, e lnöki jegyzőkönyv (1868. márc. 24.), 153. pont. 14 K OMJÁTHY , 1966 . 15 – 16, 120. 15 S OMOGY I , 2006 . 40.
