Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Kőmüves Mónika: A Közös Ügyi Országos Bizottság (delegáció) levéltári anyagának irattani vizsgálata
A Közös Ügyi Országos Bizottság (delegáció) levéltári anyagának irattani vizsgálata 7 – és egyeztető vagy hetes albizottság (hét fő, feladata a birodalmi delegációval való kapcsolattartás). 4 A delegáció működése érdekében a kezdetektől 5 létrehozták még a naplók szerkeszté- se, hitelesítése érdekében a naplóbíráló-, valamint saját pénzügyei intézésére a költségvetési vagy más néven gazdasági albizottságot is. Az albizottsági tárgyalásokról az ügyrendek nem rögzítettek semmilyen érdemi fogódzót, és nem maradtak fenn az ülésekről szóló jegyzőkönyvek, naplók sem. A plenáris ülések anyagaiból viszont kiderül, hogy a közös miniszterek (illetve megbízottjaik) expozéikban, illetve – a feltett kérdésekre, interpellációkra adott – válaszaikban a részletesebb tájékoztatást már korábban, az albizottsági üléseken megtették alkotmányjogi felelősségük révén, amikre már csak utaltak a teljes üléseken. Ezek az információk bizalmas jellegűek voltak. A delegáció működéséhez szükséges volt a külpolitikai irányvonal és a hadügyi törekvések ismerete, így a tanácskozások érthető okokból a közönség számára nem voltak nyilvánosak – ám a törvényhozás tagjai ezeken megjelenhettek –, illetve elrendelhették zárt ülés tartását is. 6 Minden tárgy felett előbb az általános vita kezdődött (ez leginkább a közös ügyek intézésének eddigi és a kívánt, várt politikával kapcsolatos vélemények 7 megfogalmazását jelentette az albizottsági anyagokat felhasználva). Ennek befejeztével térhetett át a delegáció az alapul már elfogadott tárgy részletes és pontonkénti – ekkor már kevésbé politizált – tárgyalására, amely során már a konkrét költségvetésről, annak összegeiről szavaztak. Ennek eredményeként – a birodalmi tanács delegációjával egyeztetett – határozatokat hoztak, amiket – uralkodói szentesítés után – az országgyűlések változatlan formában, a kvóta arányába vettek fel az országos költségvetésbe. 2. Az iratanyag leírása a segédletek alapján A delegációs iratanyag kutatása a levéltári és a könyvtári adatbázisok áttekintésével veszi kezdetét. Így először nézzük át, milyen adatokat tudhatunk meg a két közintézmény által rendelkezésünkre bocsátott segédletekből. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának elektronikus adatbázisait segítségül hívva a közös ügyi bizottságról az alábbi adatokat tudhatjuk meg. A delegációs iratanyagot a Scope Archiv adatai szerint 8 a Magyar Nemzeti Levéltár Magyar Országos Levéltárának Polgári kori kormányhatósági levéltárak – K szekciójában, ezen belül az Országgyűlési levéltár fondcsoportjában, K 8-as törzsszám alatt a Közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottság fondjában őrzik az 4 SOMOGYI, 2006. 37. 5 ÜGYREND 1868. 8. § 6 ÜGYREND, 1907. 62. § 7 Folyamatos sérelem volt magyar részről, hogy a közös minisztériumokban és a hadseregben nem érvényesült a paritás, illetve még a kvótaarány sem: pl. a hivatalnokok nemzetiségében, a címek, címerek és zászlók használatában; a hadsereg beszállítások esetén. 8 Scope Archiv, törzskönyv: https://lnyr.eleveltar.hu/MNLQuery/detail.aspx?id=2792, letöltve: 2016. május 21.
