Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Kőmüves Mónika: A Közös Ügyi Országos Bizottság (delegáció) levéltári anyagának irattani vizsgálata

Kőmüves Mónika 8 1867–1917 évkörben. A fond állagtalan, 37 mintacsomót és egy kötetet tartalmazó

raktári egységből áll, összesen 5,19 ifm a terjedelme. A jegyzetek között egy rövid ismertetőt találunk a delegáció törvényi létrehozásá-

ról, jogköreiről, feladatairól, működéséről, valamint az iratanyag jellegéről, amely „az

említett ügyekkel kapcsolatosak és ülésjegyzőkönyvekből, albizottságok jelentéseiből,

az osztrák delegáció üzeneteiből, interpellációkból, a közös miniszterek előterjesztéseiből és jelentéseiből, albizottságok jegyzőkönyveiből, a Képviselőház és a Főrendiház

átirataiból, stb. állnak”. Az iratokat a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében őrzik. Kutatni a segédkönyvek alapján az iratok egyenkénti átnézésével lehet. A régebbi FondX elektronikus adatbázis

9 az eredeti iratok között jelöli A közös

ügyek tárgyalására kiküldött magyar bizottság (K 8) helyét; a Magyar Országos Levéltár

1867–1944 közötti központi kormányzati, bírósági és ügyészségi szervek iratai az Országgyűlési levéltár fondcsoporton belül találhatjuk meg. Tehát a szekcióátalakítások

miatti névváltozásokban látszanak csak különbségek, illetve ekkor az iratanyag terjedelmét 5,18 ifm-ben jelölték meg. A filmtári adatok között nem szerepel, ahogy

fondtörténeti leírás sincs a segédletben. Ha már a papíralapú segédleteket is áttekintjük a levéltár kutatótermében, vagy olyan szerencsések voltunk, hogy még előtte ráakadtunk az interneten az adatbázisok

között, sokkal teljesebb képet kaphatunk az irategyüttesről. Ezek tartalmazzák a legtöbb információt, amelyek a kutatók számára nélkülözhetetlenek. Az 1957. évi Levéltári alapleltárak 12. számában

10 az iratanyag jellegét az alábbiakban határozták meg: „az Országgyűlés két háza által kiküldött bizottság ülésjegyző-

könyvei, valamint az Országgyűléssel, az osztrák delegációval és a magyar minisztériumokkal folytatott levelezésének iratai.” Szintén 5,18 ifm terjedelemről és 38 raktári egységről írnak az iratanyag leírásánál:

az iratok 36 csomóban találhatóak meg az 1867–1917 évkörben, az iktatókönyvek 20 kötetben az 1894–1917 évkörben és az egyéb egykorú segédkönyv egy kötetben állnak rendelkezésre. Kiderül az is, hogy csomókig tartott a rendezés szintje, az iratokat évek, azokon

belül sorszámok, és azokon belül iktatószámok növekvő sorrendjében tárolták. A segédkönyveket viszont fajtánként, azokon belül évek növekvő sorrendjében őrizték. A kutatást az egykorú segédkönyvek segítik. 9 Fondx

: http://duna.natarch.hu/cgibin/fondx/ker, letöltve: 2016. január 6. 10 A Közös Ügyek Tárgyalására Kiküldött Magyar Országos Bizottság iratai (K 8) 1867

–

1917. – Polgári

kori és tanácsköztársasági központi kormányhatóságok levéltárai, I. rész

– K szekció.

Levéltári alapleltárak

12.

, 1957. 6

–

7. http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_LevAlapl_12/?pg=14&zoom=h&layout=s, letöltve:

2016. január 6.