Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Műhelymunkák - Csernus–Lukács Szilveszter: Kérelmek a Magyar Nemzeti Kormány Miniszterelnökségéhez
Kérelmek a Magyar Nemzeti Kormány Miniszterelnökségéhez 53 men Béla vallás- és közoktatásügyi 9 miniszter lett), illetve megszüntette a nemzetiségi és az igazságügyi minisztériumokat (az addig azt vezető kormánytagok más tárcát kaptak). A szegedi ABC június 13-án deklarálta, hogy célját elérte, így feloszlatta önmagát. A Magyar Nemzeti Kormány ezek után hiába próbálta a francia tábornokoknál elérni, hogy formálódó hadseregét felfegyverezze és a Tanácsköztársaság ellen küldhesse, de legalábbis a Dunántúlra kiterjessze hatalmát. 10 Így arra hivatkozva, hogy megszűnt a bizalom a miniszterek és a francia katonai parancsnokság között, lemondtak. 11 A franciák nemtetszésüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a kabinet összeté- tele túlságosan „germanofil”, így egyelőre nem adtak engedélyt a magyar hadseregnek, hogy nyugatra törjön. 12 A július 12-ei kormányalakítást az antantbarátként számon tartott P. Ábrahám Dezső vállalta magára, aki Károlyi Mihály kormányában töltött be államtitkári pozíciót, így a franciák megbízhatónak tekintették. A hét miniszteri tárca vezetői közül Teleki Pál külügy- és Varjassy Lajos kereskedelemügyi miniszterek jelentettek kontinuitást a Károlyi Gyula-féle nemzeti kormánnyal; Horthy visszaemlékezése szerint a hadügyminiszteri helyett az „összes magyar nemzeti haderő főparancsnoka” posztját igényelte, 13 a tárcát így Belicska Sándor kapta. 14 A kormány tagjai az úgynevezett „októbrista” irányvonalhoz tartoztak, az 1918. évi őszi polgári forradalom eszméit magukénak vallva. 15 Az Ábrahám-kormányt már nemcsak a francia vezetés, de rövidesen a szerb kormány is elismerte. 16 Amint a fővárosban megszűnt a vörös uralom, majd az Ábrahám-kormány által „népcsalónak” 17 kikiáltott Peidl-kormány is „lemondott”, minden nagyobb akadály elhárult a nemzeti kormány újabb székhelyváltása előtt, amit a Friedrich Istvánnal folytatott tárgyalások is megalapoztak. A Magyar Nemzeti Kormány utolsó szegedi minisztertanácsára augusztus 12-én, az utolsó budapestire pedig 19-én került sor. 9 A „régi rendszer” maradványának tekintett, így az őszirózsás forradalmat követően megszüntetett va l lás- és közoktatásügyi minisztériumot a magyar nemzeti kormány június 13ai 4/1919 M. E. sz. rendelete ho zta létre ismét, hatályo n kívül helyezve az azt megszüntető 1919:V. néptörvényt. 10 Horthy a Dunántúl stratégiai jelentőségét így indokolta: „ahhoz, hogy a vörös hadsereg ellen katonai műveletre gondolhassunk, előbb biztosítani keleltt utunkat a Dunántúlra”. ( H ORTHY , 2012. 128.) M ire a nemzeti hadseregnek sikerült átkelnie a Dunán, Horth y nak pedig katonái után repülnie Szegedről Siófokra (augusztus 13.), már sem a Forradalmi Kormányzótanács, sem a Peidlkormány nem volt hatalmon. 11 B OKOR , 1939. 107 – 110. 12 B OKOR , 1939. 100. 13 H ORTHY 2012. 130. 14 B OKOR , 1939. 116. – Pálmay Lajos az I. Károlyi Gyula kormány igazságügyminisztere a közellátásügyi tárcát kapta meg. Szegedi leváltására zsidó származása miatt került sor, ugyanis Károlyi Gyula nem akart ilyen téren támadási felületet nyújtan i a nemzeti ko r mánnyal szemben állóknak. ( B OKOR , 1939. 89.) 15 K ELEMEN , 1923. 357. 16 B OKOR , 1939. 120 – 122. 17 MNL CSML K 32. A Magyar Nemzethez! kiáltvány. [Szeged, 1919. július 12.]; K ELEMEN , 1923. 363.
