Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Műhelymunkák - Csernus–Lukács Szilveszter: Kérelmek a Magyar Nemzeti Kormány Miniszterelnökségéhez
Csernus–Lukács Szilveszter 54 A miniszterelnökségi iratok Az 1919-es arad-szegedi ellenforradalmi kormány Miniszterelnökségének iratait hat csoportra oszthatjuk. A Miniszterelnökség a (magyar közjogban 1849 kivételével újdonságnak számító független) Külügyminisztériummal együtt intenzíven tartotta a kapcsolatot idegen hatalmakkal, elsősorban Franciaországgal annak megszálló katonaságán keresztül, így elkülöníthetők a külpolitikai vonatkozású iratok. A Miniszterelnökség iratanyagában a lakossági kérelmeket és az arra adott válaszokat gyűjtő akták találhatók a legnagyobb mennyiségben. Nem csak az Alföld települései kérték az újonnan felállt hatalmi központ segítségét a román, illetve a szerb– francia megszállás által okozott sérelmeik ügyében, de az állását vesztett magyar közalkalmazotti réteg is az ellenforradalmi kormányhoz fordult. Külön iratcsoportot képeznek a június elejére megteremtett ún. Magyar Nemzeti Propaganda Bizottság (az Ábrahám-kormányban: Magyar Nemzeti Propaganda Hivatal, Barcsay Andor vezetésével) iratai. Ez a mintegy minisztériumként működő szervezet, amely a „magyar nemzeti eszme és öntudat felébresztésére és élesztésére” 18 jött létre, hírszerzési forrásként szolgált a kormány számára: gyűjtötte a hangulatjelentéseket a történelmi Magyarország területeiről és Bécsből, egyfajta kezdetleges kémháló- zatként is funkcionált. Emellett a még Magyarországon sem eléggé ismert kormány ismertté tétele volt a feladata. Továbbá kormányrendeletek, miniszterelnöki és miniszteri rendeletek találhatók az iratok között, amelyek a hetente megjelenő Hivatalos Közlönyben való közlés révén váltak hatályos jogszabállyá. Sokat elárulnak adott esetben a jogszabály piszkozatváltozatain elvégzett javítások, hiszen a célkitűzés és a megvalósítás eltéréseire világítanak rá. Ehhez a csoporthoz sorolhatók még a kormány és a szegedi ABC kiáltványai, melyek kormányprogramoknak és alkotmányos–ideológiai állásfoglalásnak is tekinthetők. Ezek esetében szintén figyelemre méltó a megjelent és a piszkozatirat közötti kü- lönbség. Az antibolsevista comité szegedi végrehajtó bizottsága „Polgártársak!” kiáltványának kéziratában például a „burzsoa és proletár-diktatúra” helyett „egyes társadalmi osztály érdekének előrébb tolása” megfogalmazást találták célszerűnek. 19 Emlí- tésre méltó az Aradon megalakuló kormány esküokmánya is, ahol „a Magyar Népköztársasághoz” részt „Magyarországhoz”-ra cserélték a mintanyomtatványon. 20 A következőkben a kérvények ismertetésére kerítünk sort. 18 MNL CSML K 32. Tsikvay János főtitkár levele a Mini szterelnökséghez, 1919. június 2. 19 MNL CSML K 32. Az antibolsevista komité szegedi végrehajtó bizottsága Polgártásaink! c. irata, Sz eged, 1919. május 17. ( K ELEMEN , 1923. 157 – 158.) (Az idézeteket eredeti helye s írással közlöm.) 20 MNL CSML K 32. Esküokmány, tisztviselők és kezelők részére való mintájára írt jegyzőkönyv, kelt e zés nélkül. Az esküokmányt végleges formájában közli: K ELEMEN , 1923. 200.