Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Műhelymunkák - Csernus–Lukács Szilveszter: Kérelmek a Magyar Nemzeti Kormány Miniszterelnökségéhez
Csernus–Lukács Szilveszter 52 volság ellenére kezdettől fogva célul tűzték ki más antibolsevik, ellenforradalmi magyar „alakulatokkal” való összeköttetés megteremtését. 3 A temesváriak és aradiak fúzióján túl a szegedi Antibolsevista Comité április 25-ei deklarációja is jelezte ezt, melyben a bécsi Antibolsevista Comité alá tartozónak nyilvánították magukat. Szegeden igencsak kaotikus politikai szituáció uralkodott. A Torontál vármegyé- ből még a 19. században kihasított, a belvárostól a Tisza és a Maros által elválasztott Újszegedet és az ekkor még Szegedhez tartozó Röszkét 1918. november 24-től a szerb katonaság tartotta megszállva, decemberben a város többi részébe nagyszámú francia katonaság vonult be, míg a Szegedet északnyugatról körülölelő településeket (Szatymaz, Kistelek) még a Vörös Hadsereg uralta a tanácskormány bukásakor is. 4 A franciák a proletárdiktatúra első heteiben számos, halálos áldozatokkal is járó atrocitás után kiverték Szegedről a direktóriumot, de egészen májusig a Munkástanács és a Tanácsköztársaság karhatalmi szerve, a Vörös Őrség feszült viszonyok közepette osztozott a hatalmon Henri de Gondrecourt francia tábornokkal és a támogatói bázisát egyre szé- lesítő, 31 tagot számláló szegedi ABC-vel. 5 A tanácskormány karhatalmi alakulatainak fokozatos átállása és a románok egyre nyomasztóbb aradi jelenléte arra késztette Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányát (belső használatú irataiban nem egyszer „május 5. kormány”-t), 6 hogy a biztonságosabb Szegedre tegye át székhelyét. Ám a szegedi közegbe való áttelepedésnek ára volt: a többpárti alapokra törekvő Károlyinak át kellett alakítania kormányát. A május 28-án Szegedre érkező kormányfő lemondatott hét aradi minisztert, köztük Szabó Zoltán hadügyminisztert, akinek helyére a kenderesi családi birtokán időző Horthy Miklós ellentengernagyot kérte fel. 7 A magyar közjogban újdonságnak számító hadügyminiszteri (azaz nem „honvédelmi”) teendőket ideiglenesen a Bécsből Belgrádon át érkező Gömbös Gyula államtitkár látta el, 8 de meg kellett felelniük a már a franciákkal együttműkö- dést kialakító szegedi ABC-nek is. Az arad-szegedi ellenforradalmi kormány ezzel száz napos regnálásának második szakaszába lépett (lásd: Függelék). Károlyi Gyula június 6-án ismét megújította kabinetét, ám személyi változtatásra csak a külügyminiszteri poszton került sor (gróf Teleki Pál vette át báró Bornemissza Gyula helyét), Károlyi maga vette át a belügyminiszteri tárcát (az azt addig vezető Kele- mény ugyanakkor a demarkációs vonalon belül eső, stratégiai pontokra is lehetővé tette a szövetséges okkupációt, amint az például Szeged esetében történt. 3 MNL CSML Miniszterelnökség Levéltára K 32. A szegedi ellenforradalmi kormány miniszterelnökének iratai, 1919. V. 7. – VIII. 16. (A továbbiakban: MNL CSML K 32) Károlyi Gyula miniszterelnök levele a szerb királyi kormánybiztosnak, Szeged, 1919. m á jus 30.; Károlyi Gyula miniszterelnök levele Solymossy Lajos pénzügyminiszternek, Szeged, 1919. május 30. 4 K ELEMEN , 1922. 37. 5 B OKOR , 1939. 77. 6 MNL CSML K 32. Károlyi Gyula miniszterelnök levele a szerb királyi kormánybiztosnak, Szeged, 1919. május 30. 7 Horthy visszaemlékezései szerint még Aradról érkezett hozzá Károlyi Gyula futára a kéréssel, ugyana kkor Bethlen István is hasonlóra bíztatta a későbbi kormányzót Bécsből. ( H ORTHY , 2012. 127.) 8 B OKOR , 193 9. 88.; G ÖMBÖS , 1920. 45.
