Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 4. szám - Műhelymunkák - Keresztes Csaba: Kutatási lehetőségek és kutatási esetek az Új Magyar Központi Levéltárban 1970 és 1979 közöt
Kutatási lehetőségek és kutatási esetek az Új Magyar Központi Levéltárban… 75 sék a kutatás indokát. Egy-két évvel később ilyesminek már nyoma sincs, a kérelmek szövegei egyszerűsödtek, csak a legszükségesebb közlésekre korlátozódtak. E fentebb jelzett ügyiratokban megjelennek a tudományos intézmények, valamint a társlevéltárak feldolgozó és történetkutató munkálatainak szervezési iratai is. 46 Figyelemre méltó, hogy a korabeli kutatások többsége az 1944/1945 és az 1950 közötti időszakra esett. A tájékoztatási ügyeket nem részletezem, a kutatási eseteket azonban tematikailag felosztottam, a neveket egyik esetben sem közlöm. Külföldi illetőségű személyek kutatása Az első fejezetben ismertetett elvek szerint a külföldiek kutatása szinte áthatolhatatlan akadályokba ütközött Magyarországon. Már 1970-ben sem engedélyezték a kutatásokat, de a LÜSZ bevezetését követően szinte minden külföldi kutató esetében erre a szabályzatra hivatkozva jártak el, vagyis a kutatási kérelmüket a LÜSZ vonatkozó rendelkezésére hivatkozva utasították el. Így jártak a Szovjetunióból érkező, szovjet állampolgárságú kutatók is, legyenek akár valamely szovjet akadémia munkatársai, vagy éppen egyetemi tanárok. 1972-ben az „Uzsgorodi Állami Egyetem” docense kívánt volna a szovjet–magyar kapcsolatok 1945 és 1965 közötti időszakáról adatokat gyűjteni, a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Igazgatósága azonban a LÜSZ rendelkezéseiben foglaltak alapján elutasította a kérést. 47 Az Ukrán Tudományos Akadémia Történeti Intézetének munkatársa 1973 áprilisában érkezett Budapestre, hogy „A munkásosztály, mint a szocializmus alapjainak lerakásáért folytatott harc vezető ereje Magyarországon” című témakörben kutasson. Nevében az MTA Történettudományi Intézetének helyettes vezetője fordult a levéltárhoz, sikertelenül: a levéltár egyértelműen kijelentette, hogy a LÜSZ rendelkezéseinek értelmében külföldi állampolgár a „felszabadulás” utáni levéltári anyagban nem kutathat. 48 Ellenben az Ukrán Történettudományi Intézet ungvári fiókja [!] igazgatójá- nak – az átnézendő minisztériumok felsorolása után – a Kulturális Minisztérium Levéltári Osztálya engedélyezte a kutatást. 49 Szintén elutasították egy magyar származású, de nyugati országban élő kutató igényét, aki a MAORT 50 magyarországi tevékenységéről kívánt volna disszertációt írni. Érdekesség, hogy az ügyet elbíráló levéltáros már az eljárás kezdetén kinyilvánította, hogy a megkereső levél a „provokáció kategóriába sorolható”. Véleménye szerint a levélíró államtitkokat képező adatokat kíván megszerezni, ezért a kérést el kell utasítani, sőt magát a kutatási kérelem aktáját is TÜK-be kell helyezni. (Ez utóbbi nem történt meg.) A kutatni szándékozó személyt – a külföldi kutatók kutatásának tilalmára hivatkozva – udvarias, hivatalos hangvételű kimenő levélben tájékoztatták kérelmének elutasításáról. 46 Többek között a Budapest Története című sorozat készítése (Budapest Főváros Levéltára által), vagy éppen Lukács György munkásságának felkutatása (MTA Filozófiai Intézet Lukács György Archívum és Könyvtár), a „Kelet-európai összehasonlító nemzetiségtörténeti-elméleti” középtávú téma (József Attila Tudomány Egyetem, Szeged), stb. 47 MNL OL XXXIV–1–a–31. tétel –513–1972. 48 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel –670–1973. 49 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel –574–1978. 50 MAORT = Magyar–Amerikai Olajipari Rt.
