Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 4. szám - Műhelymunkák - Keresztes Csaba: Kutatási lehetőségek és kutatási esetek az Új Magyar Központi Levéltárban 1970 és 1979 közöt
Keresztes Csaba 76 Az ügy azonban nem ért véget. A külföldön élő magyar állampolgár újra kérelmezte a kutatás engedélyezését. Ez esetben már a MAORT jogutódjának, az Országos K ő olaj- és Gázipari Tröszt véleményét is kikérték. 51 A Tröszt vezérigazgatója kijelente t te, hogy az egész ipar történetét dokumentáló iratok tudományos feldolgozása, publikálás cé ljából, jelenleg is folyamatban van: „ E folyamat bár milyen jellegű, idegen kutatással történő b efolyásával [!] nem értünk egyet.” Az újbóli elutasítást tartalm a zó levelet a levéltár előadója megfogalm azta, de nem küldték el, mert a levéltár külföldi személlyel csak a külüg y ön keresztül érintkezhetett. Így a z ügyirat irattárba került. 52 Ismerünk azonban kivételeket is. Egy, az USA-ban élő magyar származású, de magyar állampolgársággal már nem rendelkező politológus az 1945 utáni falukutató mozgalom történetét kívánta kutatni 1977-ben. Megnevezett iratállagokat, egészen pontosan Nagy Ferenc miniszterelnök félhivatalos anyagát, Tildy Zoltán egykori köztársasági elnök félhivatalos anyagát, a Parasztszövetségre vonatkozó iratokat, valamint Ortutay Gyula anyagát akarta átnézni. Az illető rendelkezett támogatói levéllel, amit a Kulturális Kapcsolatok Intézetétől szerzett be. Külföldi illetőségű révén a levéltár nem engedélyezhette a kutatást, ezért a kérelmet továbbították a Kulturális Minisztérium Levéltári Osztálya vezetőjének (ebben a felterjesztésben már csak Nagy Ferenc és a Parasztszövetség anyagainak kutatása szerepelt!), és az osztály vezetője a kérvény hátold alán engedélyezte a kutatást a következőképpen: „a túloldalon megnevezett iratok kutatá- sának engedélyezése ellen nem emelek kifogást.” Dátum, bélyegző, aláírás. 53 Levéltártörténeti érdekesség, hogy az MTA levéltárának vezetőjén keresztül jelentkezett egy kelet-német levéltáros, aki doktori munkájában a levéltári épületek építésével foglalkozott, és szeretett volna – közölhető – tervrajzot kapni az ÚMKL akkoriban tervezett építkezéséről. A levéltár a kérést a minisztérium Levéltári Igazgatóságához továbbította, amely nem járult hozzá az „egyelőre kivitelezésre nem kerülő” tervdokumentá- ció külföldre küldéséhez. 54 Bizalmi jellegű kutatások A szocialista korszak szinte összes levéltárba került iratainak szenzitív jellegű megítélé- sén túl számos eset tanúskodik különféle irategységek kiemelten bizalmas kezeléséből. Fiatal egyetemi hallgató „Az 1945–1947-es választások idején a katolikus egyház szerepe Veszprém megyében” című szakdolgozati témájához a kutatást a levéltár a „vonatkozó forrásanyag nem található” indokolással utasított el. 55 A magyarországi németség történetét megírni kívánó kutató csak a belügytől kapta meg a teljes körű kutatási engedélyt, a külügy csupán az 1945 előtti időszakra vonatkozó adatokat tartalmazó iratok kiadásához járult hozzá, míg a Miniszterelnökség további információkat igényelt. Felhívták a levéltárat, hogy a „kutató személyére tekintettel” 51 A levél az ügyiratban másolatban található meg. 52 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel –858–1974. 53 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel –1069–1977. – Ortutay Gyula iratai 25 évig kutatási korlátozás alá estek (zárt letétként vette át a levéltár). 54 MNL OL XXXIV–1–a–31. tétel –1251–1971. – Megjegyzésre érdemes, hogy az aktuális tervdokumentációk inkább irattári anyagok. 55 MNL OL XXXIV–1–a–99. tétel –37–1971. – A kutatót a nyilvántartásban regisztrálták, vélhetően el is végezte a kutatást.
