Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Műhelymukák - Kurucz Ádám: Borsod vármegye és Miskolc thj. város Vitézi Székének felszámolása, iratanyagának és ingóságainak sorsa
Kurucz Ádám 80 tehát a második csoportba sorolandó. És miért nem tekinthető közintézetnek vagy egyesületnek? A válasz megtalálható dr. Ereky István, a Magyar Tudományos Akadémia egykori tagjának 1928-ban megjelent munkájában: Ha az „érdekeltekben megvan a ké- pesség arra, hogy szervezkedjenek, és kollektív céljaikat megvalósítsák, illetve megvalósításuk érdekében áldozatokat hozzanak; vagy pedig, ha ez a képesség nincs meg, de a tárgyi jog az érdekeltek körét mesterségesen kiterjeszti, s ezen a réven legalább a hiányzó anyagi erőket pótolja, akkor közintézetek helyett köztestületek jönnek létre”. 11 Tovább boncolva a kérdést, a köztestületek létrehozásának okait és célját Magyary Zoltán, a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem egykori tanára foglalta öszsze: „A szervezkedés eredményeképpen akkor jön létre köztestület, ha az állam a szervezkedés célját olyan közcélnak ismeri el, amelyet a szervezkedés hiányában maga az állam, vagy város (község) valósítana meg. Ezt az állam tételes jogával állapítja meg, és ilyenkor egyúttal megengedi és szabályozza kényszernek is kisebb-nagyobb mértékben való alkalmazását egyrészt avégből, hogy megfelelő szervezet létrejöhessen, másrészt, hogy a cél elérhető legyen. Ezáltal válik a köztestület a magánjogi egyesületektől kü- lönbözővé és közigazgatási jogi jellegűvé, egyúttal pedig a közigazgatás szervezetének részévé.” 12 Tehát – ah ogy az a fentiekből is kiderült – 1945. április 25én, Miskolcon nem egy egyesület, hanem egy köztestület szervezeti egységének felszámolásáról h ozott határozatot Miskolc város polgármestere. 13 Mielőtt rátérnénk a felszámolás folyamatára, nézzük milyen szerepet töltöttek be a vármegyei vitézi székek a Vitézi Rend életében. A Vitézi Rend tagjai nyolc, majd – az ország terület gyarapodása következtében – tíz vitézi törzsszék hatásköre alá tartoztak. A törzsszék élén törzskapitány állt, mellette egy törzsszéktartó intézte a segédtiszti teendőket. A törzsszékek vármegyei vitézi székekre oszlottak, melyeket székkapitány vezetett. A vármegyei vitézi székek hatásköre kiterjedt a vármegye területén fekvő, törvényhatósági joggal felruházott városokra is. Minden vármegyei vitézi szék külön egységet képezett. A vármegyei vitézi szék élén állt a székkapitány, mint elnök, akit tisztségével, a területileg illetékes vitézi törzskapitány javaslatára, az Országos Vitézi Szék bízott meg. Munkájában beosztott segédszervként a vármegyei vitézi széktartó- és egy nemzetvédelmi tiszt segítette. A vármegyei vitézi szék tagja volt az adott vármegye fő- ispánja, a vármegye területén lévő törvényhatósági joggal felruházott városok főispánjai és polgármesterei, a vármegye alispánja, a vármegyei gazdasági egyesület elnöke, a vármegyei csendőr-parancsnok, a vármegyei testnevelési és népgondozó kirendeltség vezetője, a vitézek vármegyei ügyésze (abban az esetben, ha vitéz), a vármegye mező- gazdasági bizottságának elnöke, a vármegye területén lévő tiszti telkes vitézek hadnagyai, valamint a járási vitézi hadnagyok és a vármegye területén lakó tiszteletbeli vitézi 11 E REKY , 1928. 773. – A Vitézi Rend esetében az állam által elismert közcél a háborúban vitézségükkel kitűnt katonák földhöz juttatása volt. 12 MAGYARY, 1942. 219. 13 MNL BAZML IV. 1906. b. 3844/1948. (A rendelet alkotóit egyáltalán nem érdekelte, hogy a megszüntetésre ítélt szervezeteknek milyen volt a jogállásuk, a kérdés tisztán jogi fejtegése a korszakból kiszakítva nehezen értelmezhető. – a szerk.)
